Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Vágvölgyi Tibor - Hinora Sándor: Budapest felszabadítása = Osvoboždenie Budapešta 607-638
Az egyes harci csoportok fegyveres vállalkozásai mind bátrabban nyilatkoztak meg. Felrobbantották a Kossuth Lajos utcai nyilas könyvesboltot. December 16-án az Alkotmány utcában két hernyótalpas lőszeresautó robbant fel. Az Erzsébet- és Ferenc József-híd budai hídfőjénél négy páncéltornyot szaggatott darabokra a belehelyezett robbanóanyag, s mind sűrűbben érkeztek hírek a német gépkocsik ellen intézett kézigránátos támadásokról. A Kommunista Párt Újpesti Területi Bizottsága decemberben fegyveres harcra hívta fel Újpest népét. 20 Az újpesti partizánok bátor cselekedeteinek hírét szájról szájra adták Nagy-Budapest területén, s harci tettek bátorították a fővárosi harci csoportokat. Az eddig említettek mellett olyan cselekedetek, mint pl. az újpesti nyilasház megrohamozása vagy a fasiszták által aláaknázott újpesti víztorony megmentése a felrobbantástól, főváros-szerte erősítették a helytállást és példát adtak az ellenállásra. Bár a nemzeti ellenállás és a harci csoportok fegyveres vállalkozásai Budapesten sem szélesedtek általános felkeléssé, a magyar nép általános fegyveres felszabadító harcává — mégis helytelen volna a főváros akkori helyzetét az ellenállási mozgalom, a megnyilatkozó fegyveres harc figyelembevétele nélkül áttekinteni és megítélni. Budapest helyzetének vizsgálatához valamit még feltétlenül figyelembe kell vennünk. A fővárosi ellenállás, a fegyveres antifasiszta harc kibontakozását nagyon fékezte és szűkebb területre korlátozta különösen a polgárság és a polgári pártok híveinek körében az az illúzió, hogy Budapestet nyílt várossá nyilvánítják. Ettől a veszedelmes illúziótól óvott az illegális Szabad Nép: 21 „Budapest népét nagy veszély fenyegeti, mert tétlenül nézi egyre kétségbeejtőbb helyzetét. Tétlensége azokban az illúziókban keresendő, amikből a tömegek passzivitása táplálkozik. Reménykedve kérdik: nyílt város lesz-e Budapest? Az ilyen kérdésekre vagy sürgetésre a kormány igyekszik kitérő, kicsit biztató feleletet adni. A németek nem köntörfaláznak. Hivatalos katonai szószólójuk a Wilhelmstrassen így nyilatkozott november 6-án: »A német hadvezetőség mindent megtett Párizs és Róma kiürítése érdekében. Ezzel szemben az ellenség semmibe sem vette a németek jószándékát. Minthogy a német birodalom területén is minden várost és helyiséget az utolsó tégláig védelmeznek, ennélfogva nincsen ok arra, hogy Magyarországon másként járjanak el.« De Rómát és Párizst nem a németek »jószándéka« tette nyüt várossá. Rómában a nép nyomása, Párizsban a lakosság fegyveres harca kényszerítette erre a németeket. Budapesten — úgy gondolják — éppúgy nem fognak belső ellenállásba ütközni, mint a német városokban, tehát itt is »az utolsó tégláig« lehet majd harcolni. A nyílt várossá nyilvánítást nem fogjuk ajándékként kapni: fegyverrel kell azt kiharcolni!" 622