Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Lőrincz Zsuzsa: Adatok a katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten, 1919-1944 = Dannye k socialno-organizatorskoj deâtel'nosti katoličeskoj cerkvi v Budapešte, 1919-1944 gg. 583-606

Az elemista gyerekeket főleg a Szívgárdába és az Eucharisztikus Gyermekszövetségbe szervezték. A kicsiknél az egyház számára nagy problémát okozott már a 30-as évek elejétől a szociáldemokrata „Gyermekbarát" szervezet működése. Az egyház társadalmi egyesületei (még azok is, amelyek kimondottan hitbuzgalmi célok érdekében jöttek létre) világnézeti nevelést voltak hivatottak adni. A társadalom minden rétegének gondolkodását kívánták irányítani a maguk érdekeinek megfelelően. Az élet minden területére kiterjedő hatással kívánták az egész társadalmat átfonni; figyelemmel kísérték a nemzetközi eseményeket, érdeklődtek a családi problémák iránt, művészeti, irodalmi, zenei problémákat vitattak meg. Mi ez, ha nem az egyes emberen keresztül, annak gondjain, bajain keresztül a tömeg formálása. Nem volt Magyarországon sem méreteiben, sem szervezettségében olyan polgári politikai párt, amely akárcsak megközelítette volna az egyházat a politizálásban. Az iskolák Az egyházi iskolák az összes egyházi intézmény közül a legnagyobb hatást gyakorolták a fővárosi társadalomra. Társadalomformáló erejük —bátran állíthatjuk — nemcsak a társadalom katolikus részénél mutatkozott, hanem más felekezetek tagjainál is. Budapesten olyan intézményei voltak az egyháznak, mint a piaristák, a bencések fiúgimnáziuma, leányok részére pedig az Angolkisasszonyok gimnáziuma, a Notre Dame de Sión stb. Ezeket az intézményeket nemcsak a katolikus családok gyermekei keresték fel, hanem szívesen járatták gyermeküket katolikus felekezeti iskolába — amennyiben befogadták őket — a középosztály más felekezetű családjai is. Mi okozta ezeknek iskolák nagy népszerűségét e körökben? Hogyan érték el ezt a hatást, milyen szervezettel, müyen oktatási módszerekkel, mi volt a nevelési elvük, a kitűzött céljuk, és végül is milyen volt hatásuk a társadalomra? — Ezeket a kérdéseket kell elsősorban megvizsgálni, ha a katolikus iskolaügyről beszélünk. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy úgy véljük, hibát követnénk el, ha kizárólag e felekezeti, s kimondottan katolikus intézményeket vennénk figyelembe. Budapesten, de az ország többi részében is, az egyház irányítása, szempontjai nemcsak a kimondottan katolikus iskoláknál voltak érezhetők, hanem a többi iskolánál is. Ez a befolyás nemcsak a tananyag tematikájánál mutatkozott, hanem a tanszemélyzet összetételénél is. Példának szeretnénk megemlíteni a Gizella királyné fővárosi leánygimnázium 1940-ben megüresedett igazgatói állásának ügyét. Nem kisebb egyházi személy, mint maga a hercegprímás foglalkozott ezzel a kérdéssel, és levélben fordult megbízottjához, Mészáros Jánoshoz, hogy járjon el a fővárosnál, a polgármesternél, hogy az igazgatói állás betöltésénél legyenek tekintettel az egyház álláspontjára és csak katolikus embert tegyenek meg igazgatónak. Sok az apostata pap és világi az iskolák igazgatói és tanári karában, méltatlankodott a hercegprímás. Mészáros el is járt, és közölte felettesével, hogy „A Polgármester Úr nagy megértés38* 595