Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

A jelentősebb alapítások sorába tartozott a Győrffy Kornél-féle érc-, fém- és vasárugyár, amelye 1903-ban már 200 munkással dolgozott*

34 A századfordulót követő évek alapításai lényeges változást hoztak Újpest korábban kialakult ipari arculatában, A legnagyobb jelentőségű, elektrotechnikai, villamossági üzemek mellett főként a vegyészeti iparban történő alapítások játszottak fontos szerepet. A korábban működő, főként a bőriparhoz kapcsolódó vegyészeti ipar most kibővült, s mindennek eredményeként a nehézipar súlya jelentősen megnövekedett. Az észak-pesti ipari övezet nehézipar felé tolódó jellegét még csak fokozta az Istvántelki főműhely létrehozása, ill. gyors fejlődése. A rákospalotai vasúti javító 1910-ben már közel 2000 munkást foglalkoztatott. A századforduló idején a többé-kevésbé kialakult ipari profillal rendelkező helyiségek közül nemcsak Újpest ipari jellege alakult át. Budafokon ahol a sör-, pezsgő- és konyakgyárak révén korábban az élelmiszeripar dominált, néhány új alapítás ugyancsak eltompította a századfordulóig kialakult profilt. A legfontosabb új vállalat a több mint 250 munkással dolgozó zománcedénygyár volt. Csepel — melynek jellegét kialakulásától a Weiss Manfréd Művek határozta meg — a gyorsan fejlődő nehézipari vállalat révén a magyar nehézipar egyre erősödő fellegvárává vált. A Weiss Manfréd Művek a századforduló idejétől teljesen katonai termelésre rendezkedett be; több mint 1 milliós befektetéssel ágyúlőszer-üzemet hoznak létre. A monarchia hadiszállításaiban a Diósgyőri Állami Vasmű rovására mind nagyobb részesedést biztosítottak a gyárnak. 1904-ben a vállalat berendezéseinek értéke már 3 millió koronát tett ki, s gépparkja mintegy 5000 lóerő teljesítő képességű volt.

35 A dél-pesti településeknek a századforduló idején még nemcsak kialakult ipari arculatuk nem volt, de lényegében még nem is voltak iparosodott helységeknek tekinthetők, hiszen csupán egyetlen jelentősebb gyár, a Budapest—Szentlőrinci téglagyár működött ezen a területen. A századfordulót követő években azonban néhány fontosabb vállalat keletkezett, s a meglevő üzemek továbbfejlődésével egyre erősebb ipari jelleget nyertek a dél-pesti helységek. Kispesten 1900-ban kezdték meg a Hofherr-gépgyár építkezéseit. A bécsi Hofherr-cég már a századforduló előtt jelentős mezőgazdasági gép kivitelt bonyolított le Magyarországra, s az ausztriai gyártelep szükségessé váló kibővítése helyett Magyarországon hoztak létre új üzemet. A gyár 1904-ben már 700 munkással dolgozott. Termékeinek egy részét export útján értékesítette a Balkánon. A Hofherr-gyár a további években gyorsan fejlődött, 1908-ban a Niederösterreichische Escompte Ges. közreműködésével a gyár részvénytársasággá alakult, 1912-ben pedig megvásárolták az angol Clayton és Shuttleworth-gyár magyarországi telephelyeit. A Hofherr—Schrantz—Clayton—Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek azután a világháború előtti évek legnagyobb magyarországi mezőgazdasági gépgyárává vált 1600 lóerős gépparkkal, több mint 12 müliós alaptőkével. A gyárban ekkor már 2200 munkás dolgozott.

36 551