Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Berend T. Iván - Ránki György: A Budapest környéki ipari övezet kialakulásának és fejlődésének kérdéséhez = Contribution to the problem of the formation and development of the industrial zone around Budapest 535-573

Kispest másik fontos nehézipari létesítménye a I/ipták-féle vasszerkezeti gyár volt, amely 1910-ben már több mint 410 munkást alkalmazott; a gyár alaptőkéje 1913-ban 5 millió koronát tett ki. Ha nem is volt új alapítás, de ezekben az években vált középipari üzemmé a Ohreinstein és Koppel-féle vasútfelszerelési vállalat is, amely 1910-ben már közel 180 munkást foglalkoztatott. A gyorsan kifejlődő nehézipar mellett Kispest egyik legfontosabb vállalatává emelkedett a századforduló előtt Klein Gyula és Popper Simon által alapított, akkor még egészen kisméretű, de 1907-ben részvénytársasággá bővített, s a 10-es évekre már 250—300 munkással dolgozó Kispesti Textilgyár. 1911-ben jött létre, akkor még egészen kis méretekben, a Hungária Jaquard textilgyár is. ^ A Kispesttől különváló Pestlőrinc ipari fejlődését két könnyűipari vállalat létrehozása mozdította elő; a Neuschloss és I^ichtig-parkettagyár, amely 1910-ben mintegy 150 embert foglalkoztatott, s a pamutszövőgyár, mely mintegy 300 szövőszékkel és több mint 160 munkással dolgozott. Erzsébetfalva újonnan létrehozott üzemei közül a Wiener Bankverein által 1905-ben alapított Juta és Kenderipar Rt. emelkedett ki, amely már öt év múlva mintegy 600, de csakhamar 800—900 munkással dolgozott. Említésre méltó még az 1907-ben létrehozott 100 munkással dolgozó Reszelő- és Szerszámgyár. Soroksáron nem létesült, s így továbbra sem volt jelentősebb nagyüzem. A dél-pesti iparvidék századfordulót követő kiépülése magán viselte e korszak iparfejlődési irányának jellegzetes vonásait. Élelmiszeripari létesítés — mint láttuk — nem történt, s az ipari zóna jellegét az erősen fejlődő nehézipar, valamint a textilipar-könnyűipar kiépülése jellemezte. 1900 és 1910 között tehát az észak-pesti iparvidék jellegének átalakulása, a dél-budai település korábbi élelmiszeripari jellegének kezdődő elmosódása, Csepel gyors fejlődése és nagyrészt a dél-pesti iparfejlődés is, egyaránt a nehézipar Budapest környéki térhódításával járt együtt. Ugyanakkor megindult a textilipar kiépülése is. Az 1910 és 1920 közötti évtized ipari fejlődésére a közvetlen háborús készülődés, majd pedig a világháború nyomta rá bélyegét. A néhány évig tartó konjunktúra már 1912-ben megszakadt, s a Budapest környéki ipari fejlődés a hadiipar jegyében haladt előre. Ez elsősorban a már meglevő gyárak katonai termelésre való átállításán — pl. az Egyesült Izzó a gránát-gyártást honosította meg

37 — és nagyarányú fejlődésén keresztül nyilvánult meg. A Hofherr-gyár mellett a I^ipták-féle vasszerkezeti gyár is nagyjelentőségű hadiüzemmé vált, 1913-ban Martin-kemencét helyezett üzembe, s a háború éveiben mintegy 3000 munkással dolgozott.

38 A Budapest környéki ipari övezet fejlődése szempontjából a legnagyobb jelentősége azonban Csepel rendkívüli háborús felfutásának volt. A monarchia egyik legnagyobb hadiszállítója, a csepeli gyár hatalmas megrendeléseket kapott, szükségessé vált az üzem állandó és 552