Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

Az 1873. évi bécsi világkiállításon a Nicholson-féle kereskedelmi képviselet egy magyar gyártmányú gőzcséplő garnitúrát állított ki, s a későbbi évek kedvező üzletmenetét kihasználva 1875-ben az akkori Gyár utcában, (ma Jókai utca) új, nagyméretű gépgyárat állított fel, amelyben cséplőgépek, gőzlokomobilok és gozcséplők rendszeres gyártását kezdték meg. A kereskedelmi képviselet pedig Nicholson W. Fülöp Gépgyárává alakult. Az üzem nagyarányú fejlődése néhány éven belül szűké tette a Gyár utcai telepet, ezért 1883-ban a Külső Váci útra költözött ki a vállalat, ahol egy 8000 négyszögöles üres telken korszerű öntödével ellátott gyártelep épült. Az új üzemben 500 munkás dolgozott főleg mezőgazdasági gépek előállításán, de gőzgépek gyártásával is foglalkoztak. Az 1885. évi budapesti kiállításon a vállalat mint önálló magyar gyár vett részt, és a bemutatott gazdasági gépek, gőzlokomobilok, cséplőgépek, fekvő és álló gőzgépek méltó elismerést nyertek több magas kitüntetés elnyerésével. A jelenleg rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg pontosan, hogy mikor kapcsolódott be a vállalat a hajóépítés munkájába. Gonda Béla szerint 1891-ben, egy más gyártörténet szerint már 1885-ben, amikor megszerezték az újpesti kikötő-öbölben levő Hänisch és Mládi-cég birtokában volt újpesti partrészt és hajójavító műhelyt.

87 Valószínűbbnek Gonda Béla állítása látszik, mert 1885-ben a Nicholson-féle vállalkozás anyagi erejét az új gépgyár létesítése teljesen leköthette, s ugyanakkor a hajóépítés területén még nem mutatkoztak kedvező jelenségek. 1893-ban, hogy a kapott megrendeléseket teljesíthessék, jelentékeny méretekben kibővítették a Hänisch—Mlády-telepet és megindult a nagyütemű hajóépítés. Első kísérletképpen a Dévény—Radványi Dunaszabályozó Társulat tulajdonában levő Valpó, majd Bodoky lapátgőzös gépházát alakították át egy új kazán és egy 250 lóerős gőzgép beépítésével. Az átalakítás annyira sikeres volt, hogy a vízszabályozó társulat egy hasonló új hajót rendelt meg a vállalatnál. Az első munkák sikere megnyitotta az állami megrendelések sorát is. A MÁV hajózási üzeme részére itt készültek el a MÁV II. (250 lóerős), a lukács Béla (300 lóerős), valamint az 500 lóerős háromhengeres gőzgéppel ellátott Wekerle Sándor és Szapáry Gyula vontató gőzösök. 1894 után a MFTR részére készültek: az Aranka 200 lóerős, a Tátra, Mátra, Fátra, Vértes és Kékes 600 lóerős korszerű vontatók. Továbbá magánvállalkozók részére egy lapáthajó és három csavargőzös. Vasuszályokat 200, 300, 450 és 680 tonna teherbírással ugyancsak az MFTR részére készítettek. A vállalat nagyméretű fejlődésének lendületét az 1892-ben kitört nagy tűzvész sem tudta megtörni, amely pedig a teljes törzsgyárat elpusztította. A gyárat néhány hónapon belül újra felépítették és új felszereléssel látták el. 1895-ben új pénztőke bevonása vált szükségessé, ezért az eddig egyéni cég formájában működő vállalkozás részvénytársasággá alakult. Ezekben az években éli a gyár virágzását, több, mint 1000 munkást foglalkoztat s kapacitását teljesen kihasználta. A századforduló 526