Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

Ekkor lépett közbe a kormány részvételével alakult Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank, amelynek vezetői feltehetőleg a kormánnyal való jó kapcsolataik révén ismerték Baross miniszter terveit a Dunahajózás kifejlesztéséről, és 2 millió korona alaptőkével új vállalatot hoztak létre: A Magyar Hajó és Gépgyár Részvénytársaságot. Céljuk a prágaiak telepének megvétele és korszerű hajóépítő üzemmé való kifejlesztése volt. A 200 000 korona vételár nagyobb felét az új részvénytársaság részvényeivel fizették ki. 1890. szeptember 14 én ült össze az alapítók közgyűlése, ahol ott találjuk a 4000 részvényes (400 000 Ft) a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank képviselőit, 2500 részvénnyel a prágaiak képviselőit, továbbá Deutsch Ignác és fiai, Weiss Berthold és Manfréd, Baumgarten Henrik, Freund Ferenc, dr. Rosenberg Gyula és Pósch Gyula pesti tőkéseket. Összesen 1 millió forintban állapították meg az új vállalkozás alaptőkéjét. A következő év elején tartott rendkívüli közgyűlésen a Danubius név felvételéről határoztak, mert így külföldön jobb üzleteket véltek kötni.

74 Miután a Danubius a prágaiak telepét kicsinek találta a korszerű hajó-, és gép-, kazángyártáshoz, megvásárolták a szomszédos magánkézben levő telkeket és a kincstártól újabb területek bérletét szerezték meg. A területi kérdések rendezése után új épületekben modern gépekkel felszerelt műhelyeket rendeztek be, s néhány év alatt az új befektetések összege majdnem 800 000 forintot ért el. A telek nagysága 59 000 m

2

, ebből a beépített terület nagysága 10 145 m

2

. Egy 1893. január 1-i iparfelügyelői jelentés szerint „A gyártelep megfelelőleg csoportosított tágas, pépfedél lemezekkel fedett, favázas épületekből áll, melyek a munkafolytonosság követelte egymásutánban felállított legújabb rendszerű szerszámgépekkel vannak berendezve ... a gyártelep összes helyiségei gőzzel vannak fűtve és elektromosan világítva, nem különben, hogy a gyár építésénél és berendezésénél különös gondot fordítottak azon intézkedésekre is, melyek a munkások életének és egészségének megóvása szempontjából szükségesek. A gépein alkalmazott védőkészülékek mintául szolgálhatnak."

78 A munkások létszáma a kezdeti 45-ről állandóan növekedve 1892. december 31-re 475-re emelkedett. A nyári hónapokban a munkáslétszám a 700-at is meghaladta. Munkalehetőség szempontjából a vállalat igen kedvező helyzetbe került, több megrendelés érkezett a román, bolgár és szerb kormányhatóságoktól, vállalkozóktól. Sőt, az iparilag jóval fejlettebb Németországból is érkezett megrendelés, minthogy a vállalatnak német részvényese is volt. A Délnémet Dunagőzhajózási Társaság itt rendelte meg uszályhajóit. A belföldi hajómegrendelések is rövidesen nagymértékben megindultak. 1894-ben alakult meg a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) állami érdekeltségű vállalat, amelynek lényeges szerepe volt a „vasminiszter", Baross Gábor közlekedéspolitikai terveiben. A MFTR, az önálló, kormánytámogatást élvező magyar hajózási vállalat megalakulását hosszas harcok előzték meg. Már a század 80-as éveinek második felében a kormányzat felismerte, hogy a magyar gazda518