Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534
Hartmannak már nagy tapasztalatai voltak áz adásvételi ügyletekben, amikor 1880 januárjában felkereste a prágaiak magyarországi képviselőjét, Kubin Mórt. A tárgyalások kedvezően alakultak, különösen akkor, amikor Hartmann kijelentette, hogy hajlandó vállalni a gyár további vezetését öt éven át. A cseh tőkéseket ez megnyugtatta, 1880. február 10-i igazgatósági ülésükön egyhangúlag jóváhagyták a Hartmannal tervezett két szerződést a hajógyár megvételéről és gyárvezetői alkalmazásáról. A vételárat 100 000 forintban állapították meg, a gyárvezetői fizetést pedig a gyár jövedelmezőségével hozták összefüggésbe. Egyúttal a magyarországi képviselettel Kubin Móron kívül Hartmannt is megbízták, aki a prágaiak részére személyével együtt jelentős aldunai kapcsolatokat biztosított. 1881 elején már a következő hirdetést tehette közzé a prágai vállalat: „Prager Maschinenbau Actiengesellschaft vorm. Ruston Co. Comp, in Prag und Budapest. Maschienenfabrik, Kesselschmiede und Eissengieserei. Schiffswerfte für die Elbe, Moldau etc. in Prag. Schieffswerfte und Reparaturwärkstätte (vorm. Jos. Hartmann) für die Donauländer in Budapest." 60 A hirdetésből kitűnik, hogy a cseh tőkések ügyes üzleti érzékkel rávetették magukat a hajógyártásra. Sőt valamilyen módon meg tudták szerezni a század közepe óta fennállott és végül csődbe jutott híres bécsi Ruston-gyár nevének használhatási jogát, ami Hartmann nevével együtt, a társaság gyártmányainak minőségi kiválóságát volt hivatva kifejezni, A részvényeseknek nem kellett csalódniuk igazgatóságuk üzleti tevékenységében, mert a vétel és a Hartmannal kötött szerződés jó üzlet volt és szépen jövvedelmezett. 1880-ban még nem számottevő a nyereség, de a következő két év kimutatott tiszta nyeresége 30 000 forint. Az 1881es évet a vállalat egyébként a legsikerültebbek közé számíthatja, mert a szükséglet nemcsak a belföldön volt nagy, hanem Romániából, Szerbiából, Bulgáriából és Törökországból több jelentékeny megrendelés érkezett. A sürgős szállításoknak gyakran csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtak eleget tenni. Ebben az évben a Hartmann-vezette gyárban gőzkazánok és gépek mellett a következő nagyobb uszótárgyak készültek: egy vontató 100 lórerős géppel, egy 50 lóerős csavargőzös, tíz uszályhajó a belföldre, 3—400 tonna hordképességgel, Románia részére hat uszályhajó hasonló teherbírással, egy kotróhajó és egy gőzhajó Törökország részére. Felhasználtak 853 tonna acél hajólemezt, 432 tonna szögletvasat, 103 tonna öntöttvasat, másfélmillió hajószögecset és 55 000 köbláb hajófát. 61 A prágai részvénytársaság készen kapta Hartmann gyártelepét és a fennmaradt leírásokból kitúnőleg nem is igen bővíthették. Az üzem munkakörébe tartozott a hajóépítésen kívül szögecselt tartályok, kisebb gőzgépek gyártása és javítása. A gyár területe 14 500 négyszögöl volt. Az egész telepen mindössze egy emeletes épület állt, amely magába foglalta az eszterga és lakatosműhelyeket valamint az irodát. Emellett állt a kazánház egy 45 lóerős gőzgéppel és két kazánnal. A többi elszórtan fekvő épületben voltak a kazán- s hajókovács és a gépkovács műhelyek, 507