Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

teljesen elegendő volt a magyar Duna-szakasz forgalmának lebonyolításához. Az egyesült vállalat tulajdonába került az újpesti hajóépítő telep is. A gazdasági viszonyok azonban továbbra sem javultak, a pangás egészen a 70-es évek második feléig tartott. A kincstár helyzete is megrendült, és a vállalat részére segélyt adni nem tudott. Ennélfogva az egyesült magyar hajózási vállalatok a DGT-vel folytatott verseny feladására kényszerültek. 1874-ben a diadalmas győző, aki főleg az osztrák kormányzat és pénzügyi körök hathatós segítségének köszönhette győzelmét, csekély pénzösszeg ellenében megvásárolta a magyar hajózási vállalat teljes hajóállományát és felszerelését. A DGT tulajdonába került 4 405 000 forint vételár ellenében az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat 45 gőzöse (4 660I/E-vel), 79 vas és 46 fa uszálya, valamint 45 állomáshajója. Az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat bukásában jelentékeny felelősség terhelte az akkori magyar kormányt is, amely elmulasztotta a vállalat megfelelő támogatását. Nyilvánvaló, ha a magyar kormány is hasonló támogatásban részesíti az egyesült hajózási vállalatokat, mint amilyet a DGT kapott az osztrák kormánytól, akkor a bukás elkerülhető lett volna. A bukással az önálló magyar Duna-hajózás szűnt meg csaknem egy negyed századra. A társulat támogatása a pénzügyi nehézségek ellenére könnyebben megoldható feladat lett volna, mint később az MFTR létesítése. Azonban az akkori kormányok figyelmét és anyagi potenciálját teljes mértékben a vasútépítés kötötte le, a hajózás és a hajóépítés iránt nem tanúsítottak nagy érdeklődést. A DGT teljesítményadatait tekintve feltehető, hogy főleg 1866 után vált érezhetővé a magyar hajózási vállalatok versenye:

49 Szállított személyek Szállított árumennyiség Év ezer fő % tonna % 1865 1385 100 962 852 100 1866 1886 136 1 213 335 126 1867 1744 126 1 187 735 123 1870 2409 173 1 014 646 105 1871 2891 208 918 363 95 1872 3205 231 1 150 045 119 1873 3129 226 1 011 394 105 1874 2596 187 1 048 567 108 1875 2498 180 1 188 799 123 1876 2554 184 1 346 047 139 Tehát 1876-ban a monopolhelyzetbe jutott társulat már ismét 2,5 millió utast és 13 millió métermázsa árut szállított. Az adatsorból tükröződik a válság hatása, de egyben az is kiderül, hogy a DGT csak 1876-ban érte el, illetve lépte túl a teheráru forgalomban az 1866-os év eredményét, és ebben szerepe lehetett a néhány évig virágzott kisebb 502