Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

ség — folyami hajók exportálása az Alduna felé — részére is adva volt. 1870-ben még állami kölcsönt vett fel a vállalat, hogy az év végének nehéz hónapjait átvészelje, de 1873-ban már a társulat feloszlását kimondó közgyűlés ült össze. A részvényesek értekezlete már csak a formaságok elvégzése jegyében zajlott le, a gyártelepen már hosszú hónapok óta nem folyt termelés. A Pest—Fiumei Hajógyárban épített haj ók jelentős mértékben különböztek az Óbudai Hajógyárban vagy az osztrák hajógyárakban készített gőzösöktől. Ennek oka az volt, hogy a Fiúméból érkezett tervezőknek alkalmuk volt munkájuk során más államok rajzanyagát és hajóterveit megtekinteni, míg az osztrák gyárak felsősorban saját tapasztalataikra voltak utalva. így pl. az újpesti gyárban készített személyszállító gőzösök két fedélzettel rendelkeztek, szemben a DGT hajóival, ami az amerikai folyami hajókon volt használatos; az osztrák tervezésű haj óknak csupán csak egy fedélzetük volt. Ahogy az újpesti gyár hajói a Dunán megjelentek, rövid idő múlva a többi dunai hajógyár is rátért az „emeletes" hajók gyártására. Ebben a tekintetben is megvolt tehát a Pest—Fiumei Hajógyár jelentősége a magyar hajóépítés területén, nem tekintve azt, hogy ez a gyár volt az első jelentékeny és a korabeli viszonyokhoz képest igen korszerűen felszerelt hajóépítő telep az újpesti kikötőben. A hajóépítés válsága és konszolidációja (1871-1890) 1869 végén az országban teljes erejével tombolt a pénzügyi válság, amely végül is az 1867 után alakult ipari vállalatok jó részének elsorvadását vonta magával. Csak a legéletképesebbek és legerősebbek vészelték át a nehéz időket. Az általános pénztelenség és sorozatos bukások a legrekintélyesebb pesti pénzembereket is megrémítették. A kormány több vállalatot állami segélyben részesített, de az 1871. évi rossz termés az adóbevételek csökkenését és az általános gazdasági helyzet további romlását hozta magával.

48 A válság a hajógyárak működése szempontjából életbevágó belföldi hajózási vállalatok felbomlását eredményezte. A válság hatására először az utas és teherforgalom csökkent egyre inkább; ezt a csökkenést a konkurrens vállalatok egymás ellen indított éles versennyel akarták kiküszöbölni, aminek következtében a szállítási díjtételek egyre kisebbedtek és végül az önköltség alá süllyedtek. Ekkor a magyar érdekeltségű hajózási vállalatok ráeszméltek arra, hogy egy jelentős közös ellenfelük van, a DGT. Egyenként számba sem jöhettek a versengésre, de összefogva már figyelemre méltó erőt képviseltek. Ezért 1871-ben az Első Magyar Gőzhajózási Társaság, a Magyar Lloyd, a Pesti Teherszállító és Rakmánykölcsönző Társaság és az Országos Gőzhajózási Társaság egyesült és a közös vállalat 1871. április 8-án tartott alakuló közgyűlésén az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat nevet vette fel. Az egyesült vállalat hajóparkja a DGT állományának csaknem 30%-át tette ki és 501