Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

Gillain tirlemonti belga gépgyáros brünni gyártelepét, és a gépeket, a rajztárat s a munkások egy részét áttelepítették Pestre. A felszerelést mindössze néhány új géppel egészítették ki. A részvénytársaság nevében szereplő másik üzletág, a hajóépítés problémáját is az elsőhöz hasonló módon oldották meg: egyszerűen megvásárolták Hartmann kikötőszigeti gyártelepét és a volt tulajdonost megbízták az üzem további vezetésével. A részvénytársaság alapítási és pénzügyeit a Magyar Általános Hitelbank intézte és az alaptőkéből 120 000 forintos részesedést vállalt.

30 Hartmann szempontjából kedvező időpontban jött a gyártelepének megvásárlására tett ajánlat. Alapgyára a Géza utcában továbbra is jól működött, és 1868 júliusában annyira jutott, hogy a Váci út (ma Bajcsy Zsilinszky út) 33. sz. házban külön fióktelepet létesíthetett hajó- és géprészek eladására. A vétel megtörténte után az újpesti telep munkássága Hartmann vezetésével folytatódott. Sok adat nem maradt fenn a magyar—belga hajóépítő cég tevékenységéről. A Kereskedelmi Kamara jelentése szerint a termelés a következőképpen alakult:

31 1867—1868 4 vontató hajó egyenként 28 000 osztrák forint 1868—1869 1 gőzös 16 000 1869—1870 4 vontató hajó 22 000 1 gőzös 96 000 A négy év alatt tehát nem egészen 170 000 forint értékű hajóteret építettek, de a kimutatás nem emlékezik meg az uszályokról, holott valószínűleg ezek tették ki a termelés jelentékeny hányadát. Két adat maradt fenn a gyár által épített hajókról: 1870. július 30-án került a pesti városi tanács hajóakolási bizottsága elé az a hat uszályhajó, amelyet W. C. Miller liverpooli hajógyárában készítettek és Újpesten, a magyar—belga hajógyárban szereltek össze. Ugyancsak ez évben készült el a Salvator elnevezésű személyszállító gőzhajó, amelynek főbb adatai a következők: hordképessége 132,4 t, hosszúsága 51, 50 m, szélessége 6,75 m, magassága 3,20 m; gőzgépét a társulat pesti gépgyárában készítették és 400 lóerős volt.

32 A hajóépítéseken kívül javításokkal is foglalkoztak és korszerű hajófelvonó berendezést létesítettek a vízparton. Azonban az 1871-ben bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági helyzet ezt a vállalatot is megingatta és végül az üzem beszüntetését eredményezte.

33 * Hartmann első próbálkozásával egyidejűleg más hazai tőkések és arisztokraták és megkísérelték a hajózásból és hajóépítésből származó nagy nyereség egy részét maguknak megszerezni. 1865 májusában Pesten egy új közlekedési részvénytársaság, a Középdunai Magyar Gőzhajó Társaság (későbbi nevén Blső Magyar Gőzhajózási Társaság) alapítói közgyűlésére jöttek össze a tagok. A nevezetesebb alapítók közül ott volt: Bartal György, a helytartótanács alelnöke, Wahrmann Mór bankár, Cséry Lajos, Gschwindt Mihály, Herz Salamon, Sz. Ullmann Bernát, Széchenyi Ödön gróf és Wodiáner Béla, mind ismert pesti tőkések és arisztokraták. Az alapítók itt határozták el a végleges alapszabály-szöveg jóváhagyás 493