Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534
egyéb szállítmányok gyors forgalmát. Az új telep kiválasztásának további fontos feltétele volt, hogy jégzajlástól mentes legyen, és a téli időben gyakorta fellépő viharok ellen is védelmet nyújtson, mert ennek hiányában az épülőfélben levő hajók könnyen elpusztulhattak. Ez a követelmény a Duna partjának nagy részét alkalmatlanná tette. A városhoz közel egyedül az újpesti téli kikötő területén voltak meg a hajóépítés előfeltételeihez szükséges körülmények. A kincstár aránylag kis bérleti díjat szabott, de nem kötött kedvező megállapodást, mert a bérleti szerződés egy pontja szerint, rövid időn belül ki kell üríteni a telepet, amennyiben a kincstár a szerződést felmondja. Hartmann nem szívesen folyamodott ehhez a megoldáshoz, de végül, nem lévén más választása, tárgyalásokat kezdett a kincstár képviseletében eljáró óbudai kincstári igazgatósággal. A megállapodás szerint az újpesti kikötő-sziget területéből 10 000 négyszögöl nagyságú terület került Hartmann József bérletébe, évi 1000 forint díj ellenében. A kiköltözés és a gyár létesítése igen gyorsan megtörtént ; egyrészt jelentékenyebb gépeket stb. nem kellett szállítani, másrészt a szükséges néhány fafészer felállítása nem kívánt hosszabb időt. A téli kikötőben felállított hajóépítő vagy talán összeszerelő műhely létesítésének időpontja a jelenleg ismert forrásanyagból nem állapítható meg, csupán következtetések alapján jelölhető meg ez a lényeges adat. Gonda Béla a Magyar hajózás C; művében 1860-ra teszi az újpesti gyáralapítást; „már 1860-ban kisebb hajóépítő műhelyt állított fel", Egan Ede A magyar folyami gőzhajózás c. művében, feltehetőleg Gonda nyomán, szintén ezt az évet adja meg Hartmann gyáralapítására; „Az első alapítás Hartmann József, az óbudai hajógyár volt hajóépítő mérnöke által 1860-ban történt. . ," 23 Grass Viktor hajóépítő mérnök 1943-ban készült gyártörténetében a Géza utcai telep létesítését az 1860 „körüli" evekre teszi, míg a kikötő-szigetre való költözést 1865-re, a szemben levő partrészre való átköltözést pedig 1867-re. 24 Az előzőkben idézett iratanyag tanúsága szerint ezek a megállapítások nem helytállók. A valószínű időpontot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1870—75. évi jelentése adja meg. Ennek a jelentésnek a hajógyárakra vonatkozó részét Schoenichen hajógyáros adatai alapján állították össze, ez a legkorábbi adat és ez áll összhangban az iratanyaggal is. A jelentés a gyáralapítás évét 1863-ban jelöli meg. 25 Az 1863-as évet valószínűsíti az is, hogy Hartmann 1863-ban kéri először a Pest városi tanácstól iparengedély kiállítását, és a következő évben utal az előző évben tett beadványára és üzletszerző körútjára. Hartmann nyomtatott üzleti levélpapírjain és különböző hivatalokhoz intézett beadványaiban vállalkozását „Magyarország legrégibb magánkézben levő Hajógyárá"-nak nevezi. Mindezek az adatok az 1863. évi gyáralapítást valószínűsítik. Hartmann jó előre gondoskodott megrendelőkről és szállítási szerződésekről, úgyhogy 1868 áprilisában már a huszonötödik üzleti szerződést kötötte meg. Ezeknek a szerződéseknek mindegyike legalább egy objektum építésével kapcsolatos, de némelyik több hajó készítésére vonatkozott, így pl. az 1868. április 18-án a Galac városában gabonakereskedést folytató görög Ulise Negroponte és Hartmann között létrejött üzleti meg491
