Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

gathatott megrendelői között, el kellett fogadni minden munkát. A különféle javításoktól gőzkazánok gyártásáig mindenre kiterjedt az üzem munkaköre. Bbből az időszakból örökítette meg Hartmann egyik érdekes vállalkozását Konkoly Thege Miklós, a híres csillagász, aki kortársa volt Hartmannak, a következőképpen: Luczenbacher Pál szobi fakereskedő, a magyar hajózás és hajóépítés egy másik úttörője, szobi f aha jegyárában 1861-ben épített egy kis kerékmeghajtású gőzcsónakot, a Mariskát. Luczenbacher általában szerencsés kezű ember volt, vidéki kereskedőből élete folyamán három-négy millió korona vagyonnal rendelkező főrendiházi taggá lett, de a Mariska bizony rosszul sikertilt, hajózásra nem igen lehetett használni. A hajótestet, amely fából készült, hamar szétverték, és a gépet, amelyet egy magyar mérnök tervezett, az ócskavas közé dobták. Bkkor szerzett Hartmann tudomást a Mariska kiselejtezéséről s még idejében bejelentve szándékát, sikerült a gépet a pusztulástól kimentve megvásárolnia. A szükséges javítások után ezt a gépet egy kitűnő Höcker-féle kazánnal kiegészítették és Széchenyi Ödön gróf Hableány nevű kisebb hajójába beépítették. A gróf a Hableánnyal kiment az 1867. évi párizsi kiállításra, ahol ugyan a többi hasonló nagyságú hajóval sebesség tekintetében nem versenyezhetett, mivel azok az időközben felfedezett, de Magyarországon még nem elterjedt hajócsavarral voltak meghajtva, azonban a hajó termei s általában egész kiállítása, „mert ehhez Hartmann értett", igen sikerült s ízléses volt, s ezért sikert aratott. Még a kiállítás időtartama alatt Nadár francia fényképész és híres léghajós megvásárolta a gróftól a hajót. 1871-ben a porosz—francia háború idején Nadár a Marne folyón felderítést végzett, de közben felfedezték és elfogták. A hajót hadizsákmány gyanánt a Rajnára vitték és a személyforgalomba állították. Itt robbant fel 1874-ben, helytelen használat következtében a Hableány, amely Hartmann egyik romantikus vállalkozását megtestesítő, jól sikerült alkotás volt.

21 Az ezekben az években kifejlődő magyar malomipar sok munkaalkalmat teremtett a Pozdech-műhely új tulajdonosának. Az elsők között jelentkezett Bartal Antal Kisterenyéről, az ottani gőzmalom tulajdonosa, aki elromlott gőzkazánja javítását bízta Hartmannra.

22 A külföldi megrendelések és a javítások kedvező pénzügyi eredménye bizonyos tőke összegyűjtését tették lehetővé. Külföldi üzleti útjain Hartmann érdeklődött az iránt, hogy volna-e olyan kereskedő vagy vállalkozó, aki nemcsak hajójavításokra adna megbízást, hanem új készítményekre, hajóépítésre is. Érdeklődésére a legtöbben kedvező választ adtak, ezért Hartmann reálisan gondolhatott a hajóépítés megkezdésének előkészítésére. Elsősorban telep után kellett néznie. A Géza utcai műhelyben elegendő térség volt kazánok, hajógépek és alkatrészek készítésére, összeszerelésére, de teljes hajótestet itt nem lehetett munkába venni. A hajóépítő telep kiválasztásához sok lehetőség között nem válogathatott, különösen akkor, ha a főváros környékén kívánt maradni, és csakis olyan területet szemelhetett ki, amelynek megfelelően lejtős partja volt, közel feküdt a lakott területekhez és közlekedési vonalakhoz, így lehetővé tette megfelelő munkásgárda összegyűjtését, az anyag és 490