Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

tapasztalt, azt itt, hazájában és szülővárosában kötelessége felhasználni, továbbadni. Ezen túl pedig tudta, hogy hazájában csak most fog megindulni az a fejlődés, amelynek eredményeit a nyugati országokban saját tapasztalatain keresztül ismerhetette meg. Harminc éves korában már idehaza találjuk, és az iratanyag tanúsága szerint megkezdte hajóépítési tevékenységének üzleti megalapozását. 1863-ban már iparengedélyért fordult a pesti városi tanácshoz, de szerencsétlenségére egy szélhámoshoz vitte sorsa. Kzt Hartmann csak több hónapos aldunai üzletszerző útjáról történt hazatérése után tudta meg, amikor is érdeklődésére közölték, hogy új kérvény beadására lesz szükség.

17 Az Alduna vidékén megtett üzleti útja nem maradt eredménytelen, ellenkezőleg, hatalmas kereslet kialakulásának jeleit fedezte fel. Különösen görög és román részről fogadták örömmel a fiatalembert, akinek kellemes megnyerő modora, jó bizonyítványai és nem utolsósorban nyelvtudása révén nagy sikerei voltak. A hónapokig elhúzódott üzleti út kedvező kilátásokkal biztatta létesítendő saját üzemének prosperálására. Hazajövetele után haladéktalanul üzemhely után nézett, és rövid keresgélés után a Géza utca és Akadémia utca sarkán — közvetlen a rakpart mellett — bérbe vette az elhalt Pozdech kovácsmester műhelyét. A pesti városi tanács az ismeretlen, támogatókkal nem rendelkező Hartmann kérelmét hosszasan vizsgálgatta, majd az építési bizottmányhoz került a kérelem véleményezésre. Négy hónap múlva Feszi építési tanácsnok végre beadta jelentését, amelyben megfelelőnek nyilvánította a Pozdech-műhelyt, és a kérvény beadását követő ötödik hónapban, 1864. június 3-án végre kiadták az iparengedélyt.

18 A Pozdech-műhely a Géza utca 3. sz. alatt, közvetlenül a még kiépítetlen Duna-part mellett feküdt, közel a Iyánchídtól északra levő rakparthoz, ahol az egyes hajózási társaságok kikötőhelyei voltak. így a hajók igen könnyen meg tudták a műhelyt közelíteni és Hartmannak is alkalma nyílt személyesen üzlete után járni a part mentén álló meghibásodott vagy sérült hajók kapitányainál. A későbbi években a Géza utcai műhelyt általában Hartmann József pesti gépgyárának nevezték.

19 Harmann vállakózására a legközelebbi adat egy évvel későbbi keltezésű A budai helytartótanács egy leiratában felszólítja a városi tanácsot hogy járjon el Hartmann József pesti hajóépítőnél Petrescu román t otillaezredes és parancsnok panaszának kivizsgálása ügyében.

20 Petrescu ezredes a brailai osztrák külügyi megbízott előtt panaszt emelt Hartm,mn ellen, mert a szerződésileg elvállalt hajózási szereknek a szállít ásátf elmulasztotta. Hartmann kellően megindokolta a késést, majd a megaindelt hajózási szereket leszállította. Bbből az adatból is az tűnik ki, hogy Hartmann üzletköre — üzletszerző útjának irányából — az Alduna vidékére terjedt ki, és a későbbi évek folyamán az erről a vidékről érkező külföldi megrendelők hozzák a munka zömét. Belföldön akkor még nem lendült fel a hajózás, csupán csak kísérletek folytak magyar érdekeltségű hajózási vállalatokhoz szükséges alaptőke összehozására ; a DGT pedig saját hajógyárára és az osztrák gyárakra támaszkodott. Ilyen körülmények között az újonnan üzembehelyezett gyár nem váló489