Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

lítottak tovább az osztrák tartományok felé. A hajón történő szállítás eléggé költséges, lassú és körülményes volt, így igen magas szállítási díjtarifák alakultak ki. Mindezen kedvezőtlen tényezők hatása következtében a dunai hajózás, a folyami áruszállítás viszonylag csekély mértékű volt és a korabeli források szerint ezernél alig több fahajóval bonyolították le. Fahajók készítésével a folyam mentén fekvő majdnem minden nagyobb városban foglalkoztak. Ismertebb hajóépítők működtek Pesten, Győrött, Komáromban és Baján. A legnagyobb Luczenbacher Pál szobi mester volt közöttük. A Duna-hajózás területén a gőzgéppel ellátott hajók megjelenése teremtett új helyzetet. A század első harmadában fedezték fel a gőzgép közlekedési, szállítási eszközökben való alkalmazhatóságát, és ez az új, óriási jelentőségű felfedezés megteremtette a vasútat és a gőzhajót, forradalmasította a közlekedést s az áruszállítást, mivel addig soha el nem képzelt nagyságú embertömegek, valamint árumennyiségek gyors és olcsó szállítását tette lehetővé. A Dunán a gőzhajózás egyeduralmának kivívásáig igen hosszú idő, csaknem négy évtized telt el. Igazi fellendülése és térhódítása csak az 1848-as polgári forradalom győzelme után, a feudális termelési viszonyok felszámolásával kapcsolatban következett be.

3 Az első dunai gőzhajó, Bernhardt Antal bécsi polgár jól sikerült hajója, a Carolina 1818-ban tette meg első útját a Dunán, Bécsből Pozsonyig. A hajó Bernhardt saját tervei szerint készült 1816—17-ben a bécsi hajógyárban. Kerekét hengeres álló gőzgép hajtotta. A gép kevés helyet foglalt el a hajón, és kezelése a korabeli források szerint igen egyszerű volt. A hajótest fából készült. Bernhardt sikere nagy vállalkozási lázt támasztott fel az osztrák fővárosban — bár a feltaláló próbálkozása találmányának üzleti kihasználására csődöt mondott. 1818-ban egy Saint-I/eon nevű francia vállalkozó alapít részvénytársaságot és egy hajóval meg is kezdik működésüket. Ez a vállalat is csődbe jutott. Tíz évvel később két angol, J. Andrews és J. Prichard kért engedélyt a dunai hajóközlekedés kizárólagos lebonyolítására — saját hajóikkal. Részvényeket bocsátottak ki és az osztrák arisztokrácia a pénzvilág embereivel együtt bekapcsolódott az újonnan alapított s privilégiumot nyert társaságba. 1830 végén tartotta a társaság első hajója, a Franz I. próbaútját, a rendszeres forgalmat pedig 1831. február 1-én indították meg. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) volt az első olyan dunai hajózási vállalat, amely a gazdasági érdekeknek megfelelő szállítási eszközzel rendelkezett.

4 A Dunagőzhajózási Társaság is megmaradt volna a középszerű és az idők folyamán eltűnt kis társaságok sorában, ha születésekor nem áll mellette hazánk egyik legnagyobb fia, Széchenyi István. Széchenyi figyelmét az ország sok más baja között nem kerülte el a hajózás ügyének nagy fontossága sem. Széchenyi 1830-ban egy Pesten épített evezős fahajón, a Desdemonán végighajózott a Dunán és saját szemével alkotott képet a dunai hajózás kifejlesztésének lehetőségeiről. Egy levelében a hajózás után arról írt, hogy az Alduna megnyitása és a Fekete-tengerig 484