Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. I., 1863-1911 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. I., 1863-1911 483-534

SZEKERES JÓZSEF Az újpesti hajóépítés története. I. (1863—1911) Áz újpesti téli kikötő létesítése és a dunai hajózás a kiegyezés előtt A legrégebbi írásos emlékek szerint a Dunát már 3500 évvel ezelőtt hajózták. A dunai hajózás kezdete egybekapcsolódott Európa kultúrtörténetének kezdetével. A Duna az egyik legjelentősebb európai vízrendszer, a népek vándorlásának és kereskedelmi kapcsolatainak fő útvonala. Jelentősége a későbbi évszázadokban sem csökkent.

1 A XIX. század első felében mai fogalmak szerint elég kezdetleges volt a dunai hajózás. A vízi áruszállítást 5—600 tonna teherbírású fahajókkal bonyolították le. A Duna-hajózás ezekben az években nem tudott jelentősebbé válni, mert számtalan gátló tényező akadályozta fellendülését. A szabályozatlan-takarítatlan folyómeder, megfelelő kikötők hiánya, a sok vízimalom szinte leküzdhetetlen akadályokat jelentett. Megnehezítette és kényelmetlenné tette a Duna hajózását a vitorlák használatának körülményessége, mert a folyó kanyarulatai miatt állandóan változtatni kellett a vitorlák állását. A szél iránya legtöbbször a víz folyásával esett egybe, ezért mint vonóerőt felhasználni alig lehetett. Ár ellenében történő hajózás esetén a hajókat vontatni kellett, ami igen körülményes, de főleg igen költséges vállalkozás volt. A hajóvontatás sok esetben elítélt politikai bűnösökkel vagy lovakkal történt. A Dömsöd és Pest közötti forgalmat lebonyolító hajót még az 1840-es években is emberi erővel húzták Pestre. Ha az utas segített a hajót húzni, akkor 20 krajcár volt a viteldíj, ha nem és csak a fedélzeten pipázott, akkor 40 krajcár.

2 A hajókon a hagyományos árucikkeket szállították: a folyón felfelé gabonát és más mezőgazdasági termékeket, visszafelé iparcikkeket. Szokásos volt, különösen hosszabb távra történő szállítás esetében, több fahajó összekapcsolása, így meg lehetett takarítani bizonyos költségeket. A hajózási évad kezdete az áradással esett egybe, ekkor indulhattak csak meg a hajók, mert a magas vízállás csökkentette a homokpadok veszélyeit. A hajózási idény igen rövid ideig, mindössze néhány hónapig tartott, különösen csapadékban szegényebb évek esetén volt így. Ezért alakult ki Győr és Komárom nagy jelentősége a dunai áruforgalomban, mert az alacsony vízállás és szabályozatlan folyómeder miatt, különösen az őszi hónapokban, a délről észak felé haladó gabona-, bor-, só- és más árucikkeket szállító hajók feljebb már nem tudtak menni. Ezekben a városokban kényszerültek kirakni áruikat, amelyeket fogatokon, majd a Pest—Bécs vasútvonal kiépítése után, az 1850-es évektől, vonaton szál31* 483