Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Seenger Ervin: Levél Buda 1849. évi ostromáról = Ein Brief über die Belagerung Ofens im Jahre 1849 477-481

SEENGER ERVIN Levél Buda 1849. évi ostromáról Budavára 1849 májusi felszabadító ostromának néhány napját írja le az alább közölt naplószerű levél, amely a szemtanú közvetlenségével rajzolja meg az ostromlott vár felszabadulását megelőző napjainak életét. A levélnek -— személyi vonatkozású részek mellőzésével — csupán a várostörténetileg jelentős részeit közöljük fordításban, a teljes német nyelvű szövegét az olvasó a függelékben találhatja. írója, Glasz Anna, egyébként ismeretlen budavári lakos, címzettje pedig Andrássy Ignácné, szül. Végh Mária Martonvásáron. A levélben leírt események előzményei amúgy is ismeretesek, ezért csak röviden vázoljuk a következőkben. 1849 áprilisában a magyar seregek győzelmes előnyomulása az osztrák hadvezetőséget arra kényszerítette, hogy hadműveletei során Pest-Budát is kiürítse. A kiürítés — a Vár kivételével — a hajóhídnak április 24-én Weiden Ferenc táborszernagy parancsára történt felgyújtásával be is fejeződött. Annak ellenére, hogy a hajóhíd pusztulása a testvérvárosok között a kapcsolatot megszüntette (a Lánchíd ugyan már készen állott, de még nem nyitották meg hivatalosan), a lakosság lelkesedése leírhatatlan volt, azt hitték ugyanis, hogy az osztrákok a Várat is feladják. Az öröm sajnos korainak bizonyult, mert Hentzi várparancsnok felhívta a lakosságot, hogy két hónapra elegendő élelmiszerrel lássa el magát, ebből természetesen mindenki a Vár ostromára következtetett. Május 4-én északi és nyugati irányból meg is jelentek az első magyar csapatok. Görgey felszólítja Hentzit a Vár átadására, amit Hentzi azonnali válasza megtagad. Megkezdődik a Vár lövetése, amint május 11-én kelt levelünk írója egy hétre visszaemlékezve írja: ,,. . .Nyolc nappal ezelőtt, tehát 4-én délben félelmetes ágyúzás indult meg és 24 órán keresztül megszakítás nélkül tartott, egészbenvéve 6 napon át, néhány megszakítással." 8-án Görgey újból tüzet indít a Vár ellen. „A legborzalmasabb azonban a 8-ról 9-re virradó éjszaka volt, amikor a Várat izzó golyókkal lőtték, amelyek közül egyik az Uri utcában egy nagy házat gyújtott fel, ami földig le is égett. Már előzőleg több ház — köztük a királyi palota — kigyulladt, (a tüzet) azonban szerencsésen megfékezték." Hentzi megfogadta, hogy ezt a bombázást Pest lövetésével fogja megtorolni. Erről a Március Tizenötödike ezt írja: „Iszonyú hajnalra ébredtünk ... a gyáva Hentzi bosszúból Pestet kezdé lövetni s reggeli 4 órától 6 óra utánig repült golyó, bomba, gránát, srapnel és röppentyű 477