Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470
és hazai körülményeknek az ismerete lehetővé teszi számunkra, hogy a pesti forradalmi megmozdulásban meglássuk azoknak az erőknek a korai jelentkezését, amelyek 1848-ban ugyancsak Pesten a polgári forradalmat viszik diadalra. A kolera előidézte az államapparátusnak azt a fellazulását, amely lehetővé tette, hogy a társadalom méhében formálódó forradalmi erők egy pillanatra feltörjenek. Az események megmutatták, hogy az ország legnagyobb városába kialakulóban van már az a két erő, amely a legkövetkezetesebben képes harcolni a feudális viszonyok felszámolásáért: gyülekezik már a radikalizálódó polgári értelmiség, amely a későbbi országgyűléseken a polgári célokért harcoló haladó nemesség legerősebb támasza lesz, s életjelt ad magáról a pesti ipari munkásság is, amely néhány év múlva, 1836-ban már ugyancsak szervezett mozgalom keretében lép harcba életviszonyainak és munkakörülményeinek megjavításáért. 83 Persze J halvány még a radikális értelmiségi program, mint ahogy a munkásság fellépése is csak nyomorúságos létét tükröző ösztönös, határozott célok nélküli, kilengésektől, rombolástól, kísért formában jelentkezik. Az ismertetett adatok azonban azt bizonyítják, hogy a mozgalomban voltak olyan elemek, amelyek a szűk célra korlátozott megmozdulást politikai tüntetéssé kívánták tovább fejleszteni, s hogy a munkásság fellépésének is megvolt a maga határozott célja, s volt bizonyos fokú szervezettsége is. Nem ágensek műve volt tehát a mozgalom, de nem is a vak véletlen szülötte: forradalmi talajból csírázott ki, forradalmi példák hatottak rá, s mindent összevéve az értelmiségi radikalizmus és a nagyvárosi munkásság politikai erőként való együttes jelentkezése volt, korai láncszeme a magyar polgári forradalom felé mutató fejlődésnek. JEGYZETEK 1 Vö.: Hőké L., Az 1831-i kolera-lázadás. Fővárosi Lapok (1872) 276. sz. — Szalay /., Az 1831-diki kholera-mozgalom Pesten. Hazánk s a Külföld (1868)* 9—11. — Nem szól a mozgalomról sem Horváth Mihály klasszikus művében, sem Ballagi Géza a milleniumi Magyar nemzet története általa írt kötetében. — Vö. még: Magyary—Kossá Gy, Stáhly Ignác szerepe a pesti kolerazavargásokban 1831. Orvosi Hetilap (1936). 3 Horváth Gy., A pesti kolera-lázadás 1831-ben. Tanulmányok Budapest múltjából. X. köt. Bp. 1943, 219. kk. 3 Horváth idézett tanulmányában csupán a július 17-i nap eseményeit ismerteti dicséretes alapossággal, s forrásanyagát is egyetlen, bár tekintélyes aktacsomó, a pesti vegyes törvényszék vizsgálati iratanyaga alkotja. Ennek az egyoldalúságnak a következménye az is, hogy tárgyalásában csak a mozgalom proletár-ágának jut hely, az egyetemi ifjúsággal kapcsolatos vizsgálatok eredményei nem szerepelnek benne. — Megjegyzendő, hogy Horváth által használt Főv. TL,t. Int. a. n. 4224. jelzésű iratcsomóban ma már nem találhatók azok a legfontosabb Íratok — kihallgatási jegyzőkönyvek, ítéletlevél, jelentések stb. —, amelyek Horváth munkájának alapját képezték. (Ezek részben megtalálhatók az Országos Levéltár alább idézendő gyűjteményeiben.) — A levéltár dolgozóinak véleménye szerint elképzelhető, hogy a jelzett iratokat átmenetileg kiemelték az iratcsomóból, s az 1944—45. évi háborús események során elpusztultak. 463,
