Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

fog a történtekből.

73 Július 24-én egy ismeretlen jelentette az alkancellárnak, hogy a fiatal Eötvös egy nappal korábban elutazott Ercsibe. Utalt a jelentő arra, hogy korábbi levelében a mindenütt terjengő hírek alapján írta, hogy Eötvös József részt vett a felkelésben; így jelentették ezt a nádornak is, ő is így értesült a nádor titkárától. Azt javasolta, hogy I/ánczy főispán útján jó lenne megtenni a szükséges lépéseket a nádornál és Cziráky országbírónál arra az esetre, ha az ifjak kihallgatása során felmerülne az ifjú Eötvös részvételének kérdése. Mivel Palocsay volt a vezér, mindenki természetesnek tartotta, hogy Eötvös József is részt vett a felkelésben.

74 A délelőtti ügy különben is jelentéktelen a délutánihoz képest, ezért valószínűleg nem is folytatnak vizsgálatot vele kapcsolatban. A fiatal Eötvös részvételének a hírét a levélíró szerint az alkancellár irigyei is terjesztették, hogy atyai szívének fájdalmat okozzanak. A két levél alapján minden esetre valószínűnek látszik, hogy a fiatal Eötvös József is részt vett a diákok mozgalmában, s a második levél magyarázatot szolgáltathat arra is, miért nem merült fel a neve a vizsgálat során, sőt talán arra is, miért foglalkoztak a hatóságok olyan lanyhán a diákmozgalom felderítésének ügyével. Az adott körülmények között nyilván országos botrány lett volna, ha a felvidéki parasztfelkelés elnyomására kiküldött királyi biztos fiáról bebizonyosodott volna, hogy tevékeny részese volt a pesti felkelésnek. A július 17-i pesti események kútfejénél tehát jó néhány olyan személyt találunk, akinek az akkori irodalmi és értelmiségi életben elfoglalt helye, vagy későbbi, radikális irányban történő fejlődése megengedheti azt a feltevést, hogy a mozgalomban való részvételének is lehetett bizonyos halvány politikai színezete. A radikalizálódó értelmiség jelentkezésének fontos bizonyítéka egy nagy feltűnést keltő politikai röpirat is, amelynek példányaira éppen a pesti felkelés napjaiban bukkantak rá, s amelyet a későbbi nyomozás nem egészen alaptalanul próbált kapcsolatba hozni a felkeléssel. A röpirat a maga idejében megérdemelte a figyelmet, s megérdemli a mi figyelmünket is, mert a politikai és társadalmi radikalizmusnak néhány olyan követelése jelenik meg benne, amely ebben az időben még nagyon ritka, s csak jóval később válik megszokottá a haladó tábor balszárnyának programjában. A júliusi felkelés napjaiban

75 történt, hogy a sokat emlegetett Eehér hajó kávéház bérlője egy röpiratot szolgáltatott be a városkapitánynak. A röpirat, amelyet a kávéház pincére az egyik asztal alatt talált, a „Seitenstück zur Staatsverfassung von Ungerland" címet viselte, s aláíróként Magyarország összes polgárai — sämmtliche StaatsBürger von Ungerland — szerepeltek. Az egy sűrű oldalnyi rossz németséggel másolt irat abból indult ki, hogy a természet minden embert egyenlővé teremtett, nálunk azonban a gyűlölt oligarchák — a mágnások és a nemesek — magasabb rendűeknek tartják magukat, csakhogy az elnyomott parasztot és polgárt kizsákmányolhassák. Becsapják a polgárt, a parasztnak még a bőrét is lenyúzzák, uralmuk rosszabb, mint a kétszáz éves török iga. Ezek a visszaélések csak akkor szűnnek meg, ha érvényre jut az alapelv, hogy a természetjog alapján minden ember egyen461