Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

kül tartotta az egyetemi ifjúságot a legveszedelmesebb eszmék terjesztőinek;

57 a radikális értelmiség éppúgy megvolt és hatott már a pesti mozgalom időpontjában, mint a városi ipari munkásság, amelyre ugyancsak vetettek már egy-két aggódó pillantást a hatalom birtokosai.

58 S ha a pesti megmozdulással kapcsolatos iratanyagot figyelmesebben megvizsgáljuk, nem egy olyan adatot találunk, amely kételyeket támaszthat bennünk a mozgalom teljes szervezetlenségét és teljes eszmei tartalmatlanságát illetően. Az események egy koronatanúja, Csapó Lajos tanulmányi szabadságon levő katona, joghallgató, a katonai hatóságok előtt tett részletes vallomásában elmondta, hogy a tüntetést a diákok már az előző napon elhatározták, az egyetemmel szemben lévő kávéházban. A hídfőnél lefolyt tüntetésnél szerinte jól öltözött emberek biztatták a tomboló tömeget, egy magas, szőke, ügyvéd külsejű férfi pedig tele torokkal kiáltotta a népnek: „Hagyjátok most a hidat, nagyobb dologról van most szó, megsértették az alkotmányt,, vívjuk ki mi is szabadságunkat, mint más nemzetek!"

59 Egy Simay nevű,nemes ember hasonlót kiáltozott, és többen helyeseltek nekik, a nép pedig tovább tombolt. Csapó beszélt vallomásában a Fehér hajó helyiségeiben lezajlott összejövetelekről is, ahol a belépők „éljen a szabadság"-gal köszöntek, a lengyeleket és a franciákat éltették és arra vártak, mikor lesz már nálunk is valami, mint a lengyeleknél. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a diákokat valamilyen párt akarta felhasználni a maga tilos céljaira, s hogy a felkeléssel változást akartak kivívni az ország vezetésében, amire a hangulat kedvező volt Pesten.

60 Hasonlóan érdekes mozzanatokat tartalmaznak a felkelés elleni katonai akciót vezető Wernhardt tábornok beszámolói. A tábornok már a délelőtt folyamán csillapító beszédeket intézett a hídnál a diákokhoz, s ez alkalommal egy idősebb férfi arra biztatta a diákokat, hogy húzzák le a tábornokot a lóról és törjék ki a nyakát. De különösen jellemző a hangulatra az a tanácskozás, amelyet a város, a megye, a katonaság és a nádor küldötteiből álló vegyesbizottság tartott a kora délutáni órákban a megyeházán, hogy döntsön a katonai beavatkozás kérdésében. A tanácskozás lefolyása azt mutatta, hogy mind a polgári, mind a katonai résztvevők lehetőnek tartották, hogy a mozgalom általános, politikai jellegű felkeléssé fejlődik. A polgári résztvevők három kérdést tettek fel a tábornoknak: bízik-e abban, hogy a rendelkezésére álló erőkkel el tudja nyomni a felkelést, nem tart-e attól, hogy ha a beavatkozás nemsikerül, a 60 000 lakosnyi város teljes egészében felkel, és hogy teljesen megbízhatók-e a csapatok (a helyőrség ugyanis magyar és lengyel alakulatokból állott)? A tábornok kérdéssel válaszolt: biztos-e, hogy a polgárok nem vesznek részt a felkelésben és nem is fognak abba beleelegyedni? A polgármester biztosította a tábornokot a polgárok hűségéről, mire a tábornok azt felelte, hogy ha két órán belül parancsot kap a fegyverhasználatra, akkor estig biztosan elnyomja a felkelést. Annál is inkább ezt kellett mondania, mivel meg volt arról győződve, hogy ha a sötétség beálltáig nem verik le a népmozgahnat, a város a 457'