Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470
tanács a nádor augusztus 28-i utasítására szeptember 6-án felterjesztette a nádorhoz a bizottság jelentéseit az események lefolyásáról és a vegyes bíróság végzéseiről. A nádor október 26-i leiratában figyelmeztette az egyetemi tanácsot, hogy közeledvén a tanév kezdete, ne mulassza el a vizsgálatot a visszatérő diákokkal szemben, s terjessze fel azoknak a terhelteknek a névjegyzékét is, akik végleg kiváltak az egyetem kötelékéből, hogy a helytartótanács intézkedést tehessen kihallgatásuk végett. 48 Az egyetem azonban nem sietett a vizsgálattal, s csak a nádor újabb 1832. április 8-án kelt sürgetésére tett jelentést május 11-én a vizsgálat állásáról. A jelentés felsorolta azokat a nehézségeket, amikkel a különböző karokhoz tartozó, tanulmányaival és vizsgáival elfoglalt ifjúság kihallgatása jár, hivatkozott arra, hogy egy sor név szerint is felsorolt főbűnös már nem hallgatója az egyetemnek és hollétük nem állapítható meg, és végül mellékletként tartalmazott egy jegyzéket annak az 56 — jobbára a jogi karhoz tartozó — hallgatónak a nevével, akiket a bizottság eddig kihallgatott. A nádor május 17-i újabb leiratában megrótta az egyetemi tanácsot a vizsgálatban tanúsított hanyagsága miatt és felszólította, hogy már csak az igazságszolgáltatás rendjére és a közvéleményre való tekintettel is mielőbb fejezze be a vizsgálatot és ítélethozatallal zárja le az ügyet. 49 A kiküldött bizottság végre augusztus 19-én összefoglaló jelentést terjesztett a vizsgálatról az egyetemi tanács elé. A jelentés részletesen ismertette a július 17-i mozgalom délelőtti eseményeit s elöljárójában kiemelte annak a 16 személynek a nevét, akik a tanúvallomások szerint a fővádlottak lehetnek az ügyben. 50 Ezek közül azonban történetesen egy sem tartozott már az egyetem joghatósága alá, nevüket tehát a bizottság külön jegyzékbe foglalta, a terhükre rótt cselekményekkel együtt, hogy a helytartótanács az illetékes törvényhatóságokhoz fordulhasson ügyükben. A továbbiakban 25 olyan hallgatót sorolt fel a jelentés, akik jelenleg is az egyetem jogszolgáltatása alá tartoznak, s részletesen ismertette az ellenük elhangzott vádakat is. 51 Szerepelt még a jelentésben I^anderer nyomdász, aki a tüntetőkhöz csatlakozott, és egy Makót nevű ügyvéd. Felsorolt ezeken kívül a jelentés még hét olyan hallgatót, akik a délutáni tüntetésekben is részt vettek és fogságba kerültek. 52 Bár ezek ügyét a vegyes törvényszék már elbírálta, de a rend kedvéért az egyetemi tanácsnak is foglalkozni kell velük. A bizottságnak csak a tényállás felderítése volt a feladata, az ítélethozatal az egyetemi tanácsra hárult. A rektor a bizottság jelentését 1832. szeptember 7-én felterjesztette a nádornak. Kísérő jelentésében újból felsorolta azokat, akikre az egyetemi joghatóság már nem terjed ki, a fennmaradó 19 hallgatóval kapcsolatban pedig megígérte, hogy az egyetem elnökét felkérik a velük szembeni büntető eljárás megindítására. Kérte a rektor a nádort, hogy az egyetemmel szemben levő kávéházat, amelyből a tüntetés kiindult s amely egyébként is csak romlására szolgál az ifjúságnak, csukassa be, s megvédte a vizsgáló bizottságot a nádor dorgálásaival szemben: nem korholást, hanem dicséretet érdemel fáradozásaiért, s ezt meg is szavazta neki az egyetemi tanács. A nádor az országgyűlésre való felkészülés sürgős teendőinek közepette már nem szentelt sok 455
