Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

ágensek ottani működését bizonyították volna.

44 Ilyen adatok azonban nem futottak be, s Eötvös Ignác végül is kénytelen volt összefoglaló jelentéseiben a kancellárral szemben arra a határozott álláspontra helyezkedni hogy a felvidéki parasztfelkelésnek nem forradalmi izgatás, hanem a parasztok nyomorúsága, elnyomottsága volt a legfontosabb oka.

45 S nem vezetett a Reviczky véleményével megegyező eredményre a pesti mozgalom kapcsán végzett sokoldalú nyomozás sem. A pesti megyeháza és a városháza börtönében a megmozdulást követő napokban összesen 176 bebörtönzött várta ügyének eldöntését. A vádlottak három különböző bírói joghatóság — a megye, a város és az egyetem — hatásköre alá tartoztak, s ezért a vizsgálat lefolytatására, valamint az ítélet meghozatalára egyesített tanács alakult, amely a vádlottak kihallgatását és az ártatlanoknak a bűnösöktől való elválasztását három vegyes tanácsba végezte el. Az egyetem tanácsának azonban fennmaradt az a joga, hogy a városból eltávozott ifjakkal szemben majd az egyetemi tanév megkezdése után folytassa le az eljárást. Az előzetes vizsgálat és a tanúkihallgatások után Összesen 19 vádlott került az „Egyveleges Törvényszék" elé, a többiekre a nyomozás nem tudott törvénybe ütköző cselekményt rábizonyítani, s ezért szabadon bocsátották őket. A nyomozás során a vallomásokból nem sikerült a mozgalmat előre kitervelt, politikai céllal történő cselekménynek minősíteni, s ezért a vádlottak ellen csak súlyos rendbontás miatt emeltek vádat. Az augusztus 16-án megtartott törvényszéki tárgyaláson a bíróság a rendzavarásokban vezérként szereplő Bukovits Mihály volt orvostanhallgatót két évi, Szaktsi Ignácot, aki a dunai hajóról szerzett vörös zászló hordozója volt, egy évi börtönre ítélte, további kilenc vádlott féléves, négy vádlott negyedéves büntetést kapott, három vádlott büntetését pedig az elszenvedett börtönnel kitöltöttnek vette a bíróság. A tizenkilencedik vádlott a a vizsgálat alatt meghalt a börtönben. Ugyancsak ítéletet hozott a vegyes törvényszék három orvostanhallgató ügyében is, akik betyárnak öltözve, fokosokkal hadonászva járták a várost és rémületbe ejtették a polgárokat. Közülük nemes Antunovits Iyajos négy, Szágfi György másfél, Üetsáer József pedig egy hónapi börtönt kapott.

46 A vegyes bíróság ítélete lezárta a július 17-i délutáni zavargások ügyét, a kormányhatóságok az 183l-es nyár drámai eseményei közepette nem tértek többé vissza a történtekre. Az ítéletlevelet pedig csak a nádor október 26-i sürgetésére, december 10-én terjesztette fel Kovách György alispán. Nem nyert azonban ilyen végleges elintézést a délelőtti megmozdulásokban részt vett egyetemi hallgatók ügye. A vegyes bíróság eljárásának tárgya ugyanis „csak a délutáni nép sepredékek által véghez vitt excessus megbosszúlása lévén, a tanuló ifjúság által elkövetett délelőtti kicsapongasra csak annyiban terjedt ki, amennyiben a tanulók közzül némellyek a délutániban is részesek voltak".

47 Az egyetem tanácsa még július 18-án úgy döntött, hogy a részletes vizsgálatot akkor tartja meg, amikor a szétszéledt ifjúság a tanév megkezdésekor újból visszatér Pestre, addig az egyes karok dékánjaiból álló bizottságot küldött ki a megmozdulás tényeinek megállapítására. Az egyetemi 454