Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470

újból visszatért, s mivel a híd még ekkor sem volt helyreállítva, támadólag lépett fel a katonasággal szemben. A katonaság nem volt felhatalmazva fegyverhasználatra, s ezért némi dulakodás után visszavonult és a diákok kőzápórától kísérve elhagyta a hídfő környékét. Ezután a diákok visszatértek a hídhoz, helyre rakták a híd felszedett deszkáit, s közülük azok, akik a Dunántúlra akartak hazatérni, átkeltek és elhagyták a várost. A mozgalom azonban nem lohadt le a diákság egy részének eltávozásával. A tüntetőkhöz ugyanis már a délelőtti órákban felzárkózott a külvárosok plebejus népe és a mesterlegények tömege, s ezek a diákság jórészének kiválása után is a színen maradtak. A délutáni órákban néhány diák vezetése alatt a színház előtt gyülekeztek, megpróbáltak zászlót szerezni a színházból, majd egy dunai hajóról vörös zászlót zsákmányoltak s arra esküt tettek. Ezután dorongokkal és más alkalmi fegyverekkel felszerelve először a hídfő melletti két vámházat dúlták fel, majd zászló alatt a városháza elé vonultak, megkísérelték a behatolást, s miután ez a kísérletük sikertelen maradt, beverték az ablakokat és a Kereszt utcában levő laktanya felé nyomultak. Útközben összetörték a lámpákat majd beverték a laktanya ablakait is; útbaejtették az Egyetem téri Bocskor vendéglőt, a kolerával fertőzött Csillag-házat, a Kecskeméti utcát, a gyűlölt Cziráky Antal országbíró házát, a Zrínyi-vendégfogadót, a Fehér ló kocsmát, a Két pisztolyhoz címzett vendéglőt, a Két oroszlánhoz címzett kávéházat, a Veres hordó kocsmát, s végül a mai Calvin tértől két részre szakadva a mai Nagyvárad téren és mai Soroksári úton felállított veszteglő házak felé indultak el. Amíg a tömeg pusztítva járta a város utcáit, a megyei, városi és katonai hatóságok lázasan tárgyaltak a megyeházán a felkelés elfojtásának módozatairól. Arra a megállapodásra jutottak, hogy a tömeg ellen csak a katonai karhatalom léphet fel a siker reményével, s miután a Várban székelő nádor megadta a hozzájárulást a katonaság igénybevételéhez, a városi helyőrség parancsnoka, Wernhardt tábornok megindította csapatait a felkelők ellen. Öt század gyalogság, egy szakasz lovasság és két ágyúval felszerelt tüzérség indult el a rend helyreállítására. A támadó katonaság ugyancsak két részre oszlott s úgy indult a tüntetők két csoportja után. Az Üllői úti század a veszteglő háznál érte utói a vámház szétrombolásával foglalatoskodó tömeget, amely a katonaság láttára nem futott meg, hanem harci rendbe sorakozva, primitív fegyvereivel a katonaságra vetette magát. Nem tudta őket szétszórni a katonaság sortüze sem, amely pedig négy halottat és igen sok sebesültet követelt áldozatul. Újabb rohamra indultak, s csak a lovasság támadása elől futottak meg; a huszárok 39 foglyot vittek innen be a megye és a város börtönébe. Az összeütközés hírére a Soroksári úton kifelé haladó katonaság is átvágott az Üllői útra, mivel azonban a harc közben már megszűnt, a győztesekkel együtt indultak vissza a városba. A Calvin térhez közeledve újból sokasodott a tömeg, köveket dobált a katonaságra és a foglyok szabadonbocsátását követelte. Az Üllői útnak a térbe történő betorkollásánál újabb összeütközés történt, újabb sortűz dördült és újabb halottak hullottak el. A tömeg végül itt is szétfutott, a város középpontja felé vo29* 451