Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Barta István: Az 1831. évi pesti koleramozgalom = L'agitation qui a accompagné l'épidémie cholerique de l'année 1831 445-470
harmadik jelentés kemény intézkedéseket követel a nyugtalan elemek ellen, s ha ez megtörténik, akkor hiába működik a városban akárhány külföldi ügynök, Magyarország lesz az utolsó az európai országok között, amelyet a veszélyes korszellem elragad. 29 Az első kolera-esetek feltűnése megindította Pesten az események áradatát. A nádor sürgős jelentést tett a halálesetről Bécsbe, a kancellár már július 15-én felterjesztette a jelentést a királyhoz, s egyben jelentette, hogy már kiadta az intézkedéseket a Duna-vonal teljes lezárására. 30 Pesten valóban életbe léptek a rendkívüli intézkedések: megszüntették az egészségügyi igazolások kiadását, Mednyánszky Alajos báró egészségügyi biztosként megkezdte működését, s július 16-án felszedték a pestbudai hajóhíd Pesthez közel eső részét is. Ez az utóbbi intézkedés lett közvetlen kiváltója a másnap bekövetkezett véres eseményeknek. A nádor július 17-éről kelt levelében még arról írt a kancellárnak, hogy Pest nyugodt, Mednyánszky és a polgármester rendkívül tevékenyek, s ha nem is reméli, hogy a veszedelmet csírájában el lehet fojtani, mégis biztatónak tartja, hogy 16-án egyetlen új eset sem fordult elő és a korábban jelentett nyolc eset közül is csak négy bizonyult valóban kolerának, Budán pedig még egyetlen egy sem fordult elő. Irt a híd felszedéséről, az elzáró intézkedésekről, a szaporodó tűzesetekről, a különböző felkelésekről szóló álhírekről, s arról, hogy a zárlatot a lakosság egy része korainak tartja; maga is annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a zárlaton lazítani kell, különben elmaradnak a mezőgazdasági munkák, a nép hangulata az ellenállásig romlik s az elkövetkező télen éhinség lesz. 81 A nádor a budai várban még be sem fejezte jelentése írását, amikor Pesten már drámai eseményekben robbant ki a hosszabb idő óta sűrűsödő feszültség. Az egyetemen az évvégi vizsgákat a szokottnál korábban befejezték, s a jobbára vidéki diákság éppen akkor készült hazaindulni, amikor a Pest és Buda közötti közlekedést elzárták. A diákok már 16-án este zajos gyűléseket tartottak az egyetemmel szembeni kocsmában, 17-én reggel pedig tömegesen jelentek meg a megyeháza előtt, hogy megszerezzék az elutazásukhoz szükséges egészségi bizonylatot. Erőszakkal magukhoz kerítették az egyetem zászlaját is, később azonban visszaadták azt az egyetem pedellusának. A megyeházától Mednyánszky egészségügyi biztos házához vonultak, s követelték a híd megnyitását, egy csoport diák pedig a július 15-én kolerában meghalt Koller tanácsnok házához vonult, s kísérletet tett, hogy a ház elé állított fegyveres őröket elűzze. Havas Ignác orvoskari dékán és Stáhly Ignác orvosprofesszor kísérletet tettek a tüntető tömeg eloszlatására, azonban sikertelenül, sőt a diákok kényszerítették Stáhlyt annak a kijelentésére, hogy Pesten nincs még kolera, s erre a kijelentésre alapozva akarták kikényszeríteni a hajóhíd megnyitását. Az illetékesek — Mednyánszky, a megye, a város, az egyetem és a katonaság vezetői — ígéretekkel akarták elodázni a döntést, délutánra ígérték a híd megnyitását, az ifjúság azonban nem elégedett meg ezzel, hanem tizenegy óra tájban nagy tömegben a hídfőhöz vonult. A hidat ekkor már katonaság őrizte, s a tömeg Wernhardt tábornok megnyugtató szavaira egyelőre eltávozott, délben azonban 450
