Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

váltotta valóra, s minthogy a könyvtáron belül nem volt megvalósítható a nemzeti tudomány műveléséhez is szükséges külföldi könyvanyag megszerzése, a legnagyobb áldozatok árán hatalmas, részben külföldi könyvekből álló magánkönyvtárat gyűjtött, amely végül ugyancsak a Széchényi Könyvtárat gazdagította. A könyvtárosi szakszerűségnek arra a magas fokára, amelyet a 40-es évek közepétől kezdve az Egyetemi Könyvtár élén álló Toldy Ferenc képviselt, Horvát nem jutott el,

139 vele szemben a könyvtáros korábbi típusát valósította meg; mégis az ő könyvtárosi és tudósi működése során vált a Széchényi Könyvtár azon intézménnyé, amely a korábbi korszak jozefinista tudományosságától a nemzeti tudomány hídját jelentette a polgári kultúra felé, aminek szolgálatát korszakunk végén mind az Akadémiai, mind az Egyetemi Könyvtár célkitűzései közé iktatta. Horvát működése mintegy szimbolizálja ezt a fejlődést, amelynek során a főváros nemesi jellegű vagy jozefinista hivatalnokaiból megszületett a polgári értelmiség, az ország hivatalainak székhelyéből pedig egy leendő polgári nemzetállam kulturális középpontja. JEGYZETEK 1 Országos Levéltár (a továbbiakban OL). A Széchényi-család levéltára. I. k. 9. sz. III. cs. 56. sz. — A javaslatot ismerteti: Kollányi F., A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. I. köt. Bp. 1905 (a továbbiakban: Kollányi, OSzK), 57—58. 2 OL. Kancellária levéltára, 1802/2885. — Ismerteti: Kollányi, OSzK. 63. 3 Kollányi, OSzK. 76. 4 F. Schams, Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest 1821 (a továbbiakban: Schams, Pest), 186—187. 6 Vö.: Waldapfel ]., Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből 1780—1830. Bp. 1935. — Széchenyi István szerepéről és a fejlődés további állomásairól: Ballá A., Budapest szerepe Magyarország történetében. Statisztikai Közlemények 77. köt. 2. sz. 74—91. 6 Schams szerint — Vollständige Beschreibung der königlichen freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Ofen 1822 (a továbbiakban: Schams, Ofen), 370—374 — a helytartótanácsban a főúri-nemesi vezetőkön kívül 236, a kamaránál több, mint 200 tisztviselő működik; ehhez járulnak a kisebb hivatalok alkalmazottai és a városi hivatalnokság. 7 Hozzávetőleges számításainkat a következő művek alapján végeztük: /. Vojdisek, Adressbuch der königlichen freyen Stadt Pesth. Pesth 1822; /. A. Dorf finger, Wegweiser für Fremde und Einheimische durch die königliche ungarische Freystadt Pesth. Pesth 1827. 8 Schams, Ofen. 370—374. — Uő., Pest. 259—272. 9 Komis Gy., A magyar művelődés eszményei 1777—1848. I. köt. 221, 291. 10 A reformkori értelmiségre: Kosa J., Magyar rendiség és osztálytársadalom. Magyarságtudomány (1942) 381—390; uő.. Pest és Buda ehnagyarosodása 1848-ig. Bp. 1937; G. Heckenast, Les roturiers intellectuels en Hongrie 1780— 1848. Revue d'histoire comparée (1948) 53—76. — A pesti értelmiség különleges helyzetére vonatkozólag lásd Hetényi Jánosnak dolgozatunk végén idézett megállapításait. 11 A könyvtáros személyére vonatkozó követelmények e korszakbeli legfontosabb összefoglalásai: F. A. Ebért, Die Bildung des Bibliothekars. Leipzig 1820; M. Schrettinger, Versuch eines vollständigen Lehrbuchs der Bibliothek-Wissenschaft. München 1829, IL köt. 192—196; Ch. Molbech, Ueber Bibliothekswissen437