Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

schaft oder Einrichtung und Verwaltung öffentlicher Bibliotheken. Leipzig 1833; L, A. Constantin, Bibliothéconomie. Paris 1839. — A fejlődés értékelésére: G. Ley h, Aus der älteren Bibliothekspraxis. Aus vierzig Jahren Bibliotheksarbeit. Wiesbaden 1954, 56—71. —- A könyvtárosság magyarországi kezdeteire vonatkozólag: V. Windisch É., Fejezet a könyvtárosi pálya magyarországi kialakulásának történetéből. Magyar Könyvszemle (1957). 12 Schams, Pest. 230. — Uő., Ofen. 318. 13 A Széchényi Könyvtár történetét 1820-ig a vonatkozó levéltári anyag bőséges ismertetésével megírta: Kollányi, OSzK. — A továbbiakra vonatkozólag csak egymást követő vázlatos összefoglalások jelentek meg, ezek alapja főként: Mátray G., A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest 1868. — Tanulmányunk forrása elsősorban a nádori levéltár (OL. Archívum Palatinale, Acta Musei Nationalis; a továbbiakban: AMN). Ezt kiegészíti az Országos Széchényi Könyvtár irattára (a továbbiakban: OSzK. It.); a Nemzeti Múzeum irattára elpusztult. További anyagot nyújtottak az Oly egyéb állagai és az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSzK. Kt.). 14 Vass B., Horvát István életrajza. Bp. 1895, 35. 15 OSzK. Kt. Levelestár. 1810. nov. 4. 16 AMN. 1827/249. Latin. 17 Horvát levele Csaplovics Jánoshoz: OSzK. Kt. Levelestár. 1828. szept. 24. 18 OSzK. Kt. Quart. Latin. 2365. 1. k. 112—113. f. Latin. 19 AMN. 1821/923. Latin. 20 AMN. 1815/1448. — Az eskü szövege a könyvtár hivatali jellegét hangsúlyozza. Horvát 1815-ben letett esküjében azt ígéri, hogy engedelmeskedik a nádor rendelkezéseinek s a múzeumi igazgató utasításainak; hogy az instructióhoz ragaszkodik; végül, azon lesz, hogy a könyvtár állománya rendezetten és híven megőriztessék. 21 Mátray i. m. 44. 22 Minderre: AMN. 1826/450, 1841/2423; OSzK. It. 1833. máj. 4., 1836. júl. 22., 1837. ápr. 17., AMN. 1824/1103, 1826/198, 1828/317. 23 AMN. 1846/1486. — OSzK. It. 1846. jún. 26. 24 OSzK. It. 1846. febr. 1. 25 Kollányi, OSzK. 84—85, 184, 225, 282. 26 AMN. 1821/157. 27 Uo. 1821/332. — Ekkor azt javasolja, hogy a három őr fizetését emeljék fel 600 ezüst forintra, kiegészítve 250 forint lakáspénzzel. így az őrök fizetése elérné az egyetemi könyvtári színvonalat, s ugyanazt a teljesítményt lehetne tőlük megkövetelni, mint az egyetemi könyvtárosoktól: délelőtti és délutáni munkaidőt, pontos, rendszeres munkát. 28 A drágasági pótlékok rendszerére a Habsburg-birodalomban: I. Beidtel, Geschichte der österreichischen Staatsverwaltung 1740—1848. Hrsg. von Alfons Huber. IL köt. (1792—1848). Innsbruck 1898, 353. — Egyébként a hivatalnokok 1818-tól kezdve általában ezüst pénzben kaptak fizetést (uo. II. köt. 256). 29 OL. Archívum Regni. Lad. XX. N° 16. fasc. D. N° 3.1824. nov. 2-i kérvény. 30 AMN. 1824/1260. 31 Officiosa Relatio de statu Musei Nationalis Hungarici. OL. Archivum Regni. Lad. XX. N° 16. fasc. D. N° 3. 32 Relatio Deputationis Regnicolaris . . . pro revisione fundorum regnicolarium exmissae. 1827. márc. 7. OL. Archivum Regni. Lad. XX. N° 16. fasc. D. N° 5. 33 AMN. 1824/1191. 34 Uo. 1827/367; 1828/1421. 35 Uo. 1827/1281. 36 Uo. 1831/1770, 2640. — Mátray i. m. 34. 37 Ahhoz, hogy e fizetések vásárlóértékét is meghatározhassuk, ártörténeti kutatásaink eddigi eredményei sajnos elégtelenek. A nagybani árakat feltüntető árjegyzékek nem nyújtanak biztos támpontot egy magánháztartás kiadásainak meghatározásához. 438