Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

magának kell minden munkát elvégeznie, a tanult, szorgalmas, buzgó és készséges Horvátban végre igazi segítőtársra talált.

116 Az igazgató és Horvát jó viszonya — Széchényi Ferenc soproni könyvtára eladatásának kérdésében képviselt ellentétes álláspontjuk folytán — már 1819-ben megromlik.

117 Horvát elkedvetlenedik, s távozni kíván a könyvtártól, annyival is inkább, mivel az országbírói titkári állás teendői az őt Pesthez kötő könyvtárosi munkával összeegyeztethetetleneknek bizonyulnak. lemondására azonban nem kap választ,

118 s így utóbb Ürményi országbíró menti fel titkári állásától. Néhány hónap múlva Miller irányító szerepe megszűnik: a gondjaira bízott gyűjtemények, elsősorban a könyvtár anyagával folytatott kétes üzelmei folytán a nádor kitiltja a könyvtár helyiségeiből, s a helyzet tisztázására leltározást rendel el; ennek befejezte előtt Miller meghal.

119 Állását a nádor nem tölti be, hanem Haliczky Antal régiségtári őrt bizza meg az igazgatói teendőkkel, akinek 14 éves működése merőben adminisztratív jellegű; Horvát ettől kezdve kizárólag a nádor utasításától függően intézheti a könyvtár ügyeit. Most néhány évig a könyvtárral kapcsolatos teendők állanak Horvát tevékenységének központjában; ezután azonban újabb és újabb feladatok hárulnak rá: a Marczibányi-díj kezelése, az oklevéltan, genealógia, pecsét- és címertan, utóbb emellett a magyar nyelv és irodalom előadása a pesti egyetemen, néhány évig a Tudományos Gyűjtemény szerkesztése, 1837-től 1843-ig pedig a múzeum igazgatása. Emellett végzi széleskörű forráshasználaton alapuló tudományos kutatómunkáját. Hosszú időn át Horvát a főváros tudományos életének legjelentékenyebb egyénisége. A kor újabb tudományos mozgalmaival szemben a 30-as évek folyamán, az Akadémia működésének megindulásával szorul fokozatosan vissza, de 1846-ban bekövetkező haláláig megtartja óriási befolyását, mint az egyetemi reformifjúság nemzeti szellemű nevelője, a fiatal Szalay Iyászló, Bötvös József, Vasvári Pál rajongásig szeretett példaképe.

120 Horvát István sokoldalú tevékenységének részletes ismertetése itt nem lehet feladatunk. Mégis mielőtt könyvtárosi működésén áttekintenénk, fel kell vetnünk a kérdést: milyen világnézeti és társadalmi tényezők biztosították Horvát szerepét és hatását kora értelmiségére, azt a hatást és szerepet, amely lehetővé tette számára azt is, hogy a könyvtárosság szűkös anyagi és pozicionális kereteiből kitörve, személyén keresztül magát a pályát is a polgári nemzeti fejlődés egyik lényeges tényezőjének ismertesse végül el. Horvát munkáinak s egész munkásságának rugója felfokozottan nacionalista világnézete. A kor nemzeti irányú, romantikus törekvéseinek klasszikus hordozója; célja a nemzeti tudomány megteremtése, s ezzel a nemzet öntudatra ébresztése. Döntően nacionalista beállítottsága s tudományos fantáziája nem egy gyökerében elhibázott mű megírására ösztönzi; jóllehet gazdag, modern külföldi forrásanyag alapján dolgozik, érzelmeitől vezettetve eltéved az őstörténeti kérdések bonyolult útvesztőjében, s fejlődést a történettudomány szempontjából csak kisebb terjedelmű, újabbkori kérdésekkel foglalkozó tanulmányai jelentenek. A nacionalista tudomány művelé430