Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

A második könyvtárosi állás az adjunktusi rangban alkalmazott Kovachich József Miklós lemondásával ürül meg, aki í 818-tól kezdve kéri a helytartótanácshoz való áthelyezését, s amikor ez nem történik meg, 1821-ben lemond állásáról.

76 A megüresedett állásra néhány hónap leforgása alatt öten jelentkeznek. Valamennyien a vidéki értelmiség tagjai, akik az állás elnyerésétől nemcsak tudományos hajlamaik kielégítését, s nemcsak a biztos jövedelmet remélik, hanem az ország központjába való felkerülésüket is. Egyikük, Mócsy Elek pápai postai expeditor, évekkel előbb, első jelentkezésekor kijelentette: tudja, hogy a fővárosokban a legkisebb hivatalokat is az ottani egyetemen tanult emberekkel szokás betölteni, de vannak az ország más részeiben is férfiak, akik a tömegektől távol a csendes vidéki életben olyan szorgalommal művelik kedvenc tanulmányaikat, hogy joggal igényelhetnek egy kis helyet a hazai tudományos intézeteknél.

77 1821-ben Mócsy ismét jelentkezik. Kérvényében előadja, hogy postai alkalmazása előtt tanító volt; tudományos dolgozatai nincsenek ugyan, de gyűjti a könyveket, kéziratokat, képeket, régi pénzeket, amelyekből már a múzeumot is megajándékozta, tudományos levelezést folytat külföldi tudósokkal.

78 Hasonló érveket hoz fel könyvtári vagy természettudományi múzeumi alkalmaztatása ügyében beadott kérvényében a Selmecbányái Ivichich Ferenc is. Filozófiai és bányászati tanulmányok elvégzése után a Koháryak szolgálatában jogi és gazdasági téren működött és uradalmi levéltáruk regesztránsa volt. Tud latinul, németül, magyarul és szlovákul. Kérvényéhez mellékeli gyűjteményei jegyzékét: nemcsak könyvek, kéziratok, térképek, metszetek vannak birtokában, de gipszszobrok is, továbbá állat-, növény és ásványgyűjtemények, régi pénzekről készült gipszlenyomatok, s más tudományos érdekre igényt tartható apróságok. Alkalmaztatása esetén Ivichich mindezt a múzeumnak ajándékozná.

79 A Pestre kerülés vágya Döbrentei Gábor jelentkezésének fő mozgatója. 1819-ben, tudományos tervei meghiúsultával, el szeretné hagyni Erdélyt. Azt reméli, jószágai jövedelme s az adjunktusi fizetés együttesen lehetővé teszik, ,,hogy Pesten, a haza középpontjában élve, ahol munkái folytatásához több segítséget találhat, mind hivatali kötelességeinek pontosan eleget tegyen, mind a hazai irodalmat serényebben mozdíthassa elő". Indokolásul széleskörű nyelvtudását, külföldi tanulmányútait, irodalmi és műfordítói tevékenységét sorolja fel.

80 A következő kérvényt Mokry Benjámin, a pápai kollégium volt tanára nyújtja be. Jénai, göttingai tanulmányok után egyetemes történetet, görögöt és latint tanított, de betegsége miatt állásáról lemondott. Néhány tudományos publikációja mellett a Marczibányi-díjat elnyert Biographiai lexiconára hivatkozik.

81 Az utolsó jelentkező Zadányi Vitéz József, megyei assessor. Tudományos érdemei nincsenek, kérését egyedül a király és haza iránti hűségének hangoztatásával támogatja, aminek a francia háborúkban való részvételével, s az ott elesett katonák gyermekeinek neveltetésével adta tanújelét. Katonai szolgálata során széleskörű nyelvtudást szer424