Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

Bzek az összegek évek során át érvényben maradnak az időnként nagymértékben fellépő drágaság s annak ellenére, hogy a könyvtár és a két gyűjtemény hasonlóan dotált alkalmazottai sűrűn fordulnak fizetésemelési kérelmekkel a nádorhoz. Miller akciója a soproni könyvtár eladására — azzal a céllal, hogy a bejövő összeget a múzeum tőkéjéhez csatolva, kamataiból a tisztviselők fizetését egészítsék ki — meghiúsul,

26 s 182l-ben benyújtott javaslata szintén eredménytelen marad.

27

1824-ben a gyűjtemények őrei azt kérik, hogy fizetésüket váltó forint helyett ezüst forintban kapják. Hivatkoznak arra, hogy 1200 forintban megállapított fizetésükből csak 1000 forintot kapnak meg, s azt is minden pótlék nélkül, holott más tisztviselők s a jobban fizetett egyetemi tanárok időnként drágasági pótlékot kapnak.

28 Beszélnek nehézségeikről: nemcsak adósságokat kényszerültek csinálni, de „kénytelenek voltak megismerni a mindennapi szükségletek s az illő öltözék hiányát". így nem lehetett meg bennük az a szellemi frissesség, amely a tudományok műveléséhez szükséges; nem tudták megszerezni maguknak a munkájukhoz szükséges újabb tudományos alkotásokat; még tudományos levelezés folytatására is képtelenek voltak.

29 A nádor sajnálkozva utasítja el kérésüket : a múzeumi alap jövedelmei kizárólag váltó pénzben folynak be, ügyükön csak az országgyűlés segíthet.

30 A tisztviselők be is nyújtják kérelmüket az 1825-ben összeülő országgyűléshez. Helyzetükkel a múzeum állapotát tárgyaló jelentés részletesen foglalkozik. Eszerint a tisztviselők számát az elvégzendő munka sokaságához képest gyarapítani, s fizetésüket emelni kellene; a múzeumi alap azonban az eddigi kiadások fedezésére is alig elégséges. A fizetésekre a múzeumi és egyetemi alapból összesen 7719 váltó forint áll rendelkezésre, holott a kétszerese lenne szükséges. A múzeumi alapot 100 000 forintos tőkével kellene kiegészíteni.

31 Bár az országos alapítványokat felülvizsgáló bizottság elismeri: méltányos és a nemzet méltóságának érdekében áll, hogy „azok, akik szolgálataikat a tudományosság előbbre vitelének és a nemzeti kultúra előmozdításának szentelik, a házi gondoktól mentesek legyenek",

32 az országgyűlés a problémát mégsem oldja meg. Horvát fizetése ezekben az években mégis emelkedik: 1824-ben a nádor 500 váltó forint lakáspénzt engedélyez számára, minthogy eddig sem természetbeni lakást, sem lakbérkiegészítést nem kapott, s így fizetése felét lakbérre költötte.

33 1827-től kezdve Széchényi I^ajos alapítványából részesül Horvát évi 100 ezüst forint fizetéskiegészítésben.

34 Ugyanebben az évben utasítja el a nádor a tisztviselők közös kérelmét, amelyet 30%-os drágasági segély engedélyezéséért nyújtanak be.

35 1831-ben azután az általános drágaság olyan fokot ér el, hogy a tisztviselők helyzetének javítása nem halasztható tovább: ekkor — a drágaság tartamára — 100%-os fizetésemelést kapnak, s felemelt fizetésük a nádor hallgatólagos engedelmével a reformkor végéig érvényben marad.

36 Az itt felsorolt összegek értékéről s az általuk kijelölt anyagitársadalmi helyzetről valóságosabb képet nyerünk, ha összehasonlítjuk a pest-budai értelmiség más foglalkozású tagjainak fizetésével.

37 A hivatalnokok a devalváció után az egész osztrák császárság területén nyomo27 Tanulmányok Budapest múltjából 417