Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

értelmiség természetesen még nem egységes, s a nemesi életszemléletet sokan nem tudják levetkőzni. Legjobbjainak kulturális munkássága objektíve mégis a nemzeti és polgári átalakulás felé mutat, mivel a 20-as, 30-as években, amikor a harc még elsősorban kulturális, s csak másodsorban gazdasági síkon mozog, végső fokon a politikai haladást tudják szolgálni társadalmi és gazdasági kérdésekben alkotott tisztázatlan vagy éppen maradi nézeteik ellenére is.

10 Ennek az értelmiségnek körében jelennek meg a század elején a Nemzeti Múzeum tudományos képzettségű alkalmazottai, közöttük a könyvtár gondozói, új színnel járulva hozzá az intellektuális réteg folyamatos számszerű növekedésével együtt természetszerűleg minőségileg is meginduló differenciálódásához. E korszakban a könyvtárosi pálya maga is fejlődésének talán legdöntőbb szakaszát éli át. A nyilvános könyvtárak megalakulása előtt a könyvtárosság Burópa egyetlen országában sem volt önálló pálya. A főúri tulajdonban levő könyvtárakat titkárok, írók, tudósok, mindenféle rendű és rangú személyek mellékfoglalkozásként gondozták; szerzetesrendek, püspökségek könyvtárait erre kijelölt egyháziak kezelték; az egyetemi könyvtárak élén egyetemi tanárok állottak, akik mellett alsóbbrangú hivatalnokok — írnokok — működtek olykor fő foglalkozásban. A XVIII. század folyamán a nagy könyvtárak nyilvánossá tételének s egyben a könyvanyag hihetetlen méretű felduzzadásának időszakában ez a helyzet tarthatatlanná válik. A könyvállomány kezeléséhez új módszerek kidolgozása válik szükségessé, s az elszaporodó könyvtári szakirodalomban felhangzik a szakszerűség biztosítására felállított követelés: a könyvtáros legyen csak könyvtáros, ne vállaljon sem egyetemi tanárságot, sem más állásokat, s szentelje minden idejét a rábízott könyvtár gondozására. A könyvtár passzióból e korszakban válik hivatallá.

11 A pálya fejlődése természetesen lassan, kerülő utakon történik Burópa más országaiban is, Magyarországon is. A főváros két nagy könyvtárának élén álló tudósok a könyvtárosság mellett a szellemi élet más területein is rendszeres állásokat töltenek be — anyagi okok és a tudományos élet fejlettségi foka ezt egyaránt szükségessé teszi; de hogy a fő foglalkozású könyvtáros-típus megvalósításának igénye már megvan, ezt — mint látni fogjuk — a könyvtárosi állások betöltésénél érvényesülő szempontok, s az 1836-os országgyűlésen Horvát Istvánnak már mint könyvtárosnak felajánlott díjazás igazolják. A Széchényi Könyvtár az egyetemtől, a korszak legfőbb tudományos központjától független intézmény; könyvtárosainak is — legalábbis elvben — az egyetem súlyától és tekintélyétől függetlenül kell pozíciójukat megteremteniük. A fővárosi értelmiség új kultúrát kialakító, s Pest-Budát ennek jegyében kulturális központtá fejlesztő tevékenységéből a Nemzeti Múzeum tisztviselőire speciális feladatok ellátása hárul. Magyarország természetrajzának tudományos megismerése előfeltételeként szükségessé válik a magyar növény- és állatvilág s az ásványi kincsek példányainak rendszeres gyűjtése — ezt a feladatot vállalja a természettudományi gyűjtemény. Az ország honfoglalás előtti állapotának s az 412