Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

V. WINDISCH EVA Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban (Adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához) Magyarország egyetlen hungarica-gyűjteménye még Széchényi Ferenc cenki kastélya könyvtártermének polcain sorakozik, s Tibolth Mihály, Széchényi titkára gondozza és gyarapítja, amikor — 1800 őszén — a tudományos fejlődés ügyét sokoldalúan szolgáló Kovachich Márton György azzal a kéréssel vagy tanáccsal fordul a grófhoz: költöztesse át könyvtárának legalább magyar vonatkozású anyagát Cenkről Budára vagy Pestre. A javaslatot az adott pillanatban a francia seregek várható támadása teszi időszerűvé, de Kovachich általánosabb jelentőségű érveket is felsorakoztat. A könyvtárnak állandóan a két város egyikében volna a helye, mivel itt él a legtöbb olyan ember, aki a tudományokat műveli, vagy hivatása szerint művelnie kellene; s mivel a vidéki tanárok, idegen utazók ezt a várost látogatják leginkább Magyarországon. Pest-Budán a könyvtárat szélesebb rétegek tudnák használni vagy megtekinteni, ami nemcsak a gróf, hanem a haza dicsőségére is szolgálna. A könyvtárnak magának is javára válnék, ha Pesten vagy Budán helyeznék el: katalógusait pontosabban, kényelmesebben lehetne elkészíteni, hiányait könnyebb volna pótolni.

1 Nyilván hasonló meggondolások vezetik Széchényit, amikor 1802-ben, felajánlva könyvtárát a nemzetnek, azt kívánja, hogy gyűjteményét a főkormányszék székhelyén helyezzék el. Abban az esetben is, írja a gróf felterjesztésében, ha az egyetemet Pestről más városba helyeznék — ez a gondolat többször is felmerült a XIX. század első felében —, a könyvtár maradjon itt, ahol a főkormányszék működik.

2 Azt, hogy az országos könyvtár pesti vagy budai elhelyezése nem magától értetődő gondolat, mutatja az is, hogy a Bécsben élő magyarországi történész, Johann Christian Kngel kedvezőbbnek tartotta volna, ha a gyűjtemény Cenken marad mint hitbizomány. Úgy látszik, valamilyen okból később Kovachich is erre az álláspontra jutott.

3 A könyvtár azonban Pestre kerül, a század második évtizedében mellette létesülő régiségtárral és természettudományi gyűjteménnyel együtt a Nemzeti Múzeum nagyobb szabású szervezetét alkotja, s amikor 1846-ban a Pollack Mihály tervei szerint és irányításával épített új palotába költözik: már senkinek sincs kétsége afelől, hogy az intézmény valóban a maga helyén van. A két időpont között eltelt évtizedekben Pest-Buda az ország 409