Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

V. Windisch Éva: Az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosai a reformkorban : adalékok a pest-budai értelmiség kialakulásához = Les bibliothecaires de la Bibliotheque Nationale Széchényi pendant l'ere des réformes 409-444

kulturális központjává vált; az új intézmény — sok más kulturális vagy gazdasági szempontból jelentős tényezővel együtt — elősegítette ezt a fejlődést s maga is erősödött általa. A fejlődést kulturális vonalon az egyetem Budára helyezése indítja meg 1777-ben. Ezzel az ország legnagyobb tudós-testülete kerül ide, s vele a következő korszak értelmiségét jelentő fiatalok százai. Az egyetemmel jön könyvtára is, a korszak egyetlen nyilvánosnak tekinthető könyvtára, az egyetem tanárainak s néhány alacsonyabb rangú hivatalnoknak gondozásában. A fejlődés következő állomása Pest-Buda politikai fővárossá emelése a helytartótanács, kamara, s a többi központi hatóság Budára helyezése által, — a legfőbb igazságügyi fórumok székhelye eddig is itt volt. Az így már szervezett keretek között megélénkülő szellemi életet a jakobinus mozgalomra következő reakció már nem képes teljesen megfojtani: néhány nehéz év után az irodalom és a tudomány a felvilágosodás elvein túlhaladva új, nemzeti és polgári irányú fejlődésnek indul. Az utat heves irodalmi és tudományos harcok, egymásután meginduló hírlapok és folyóiratok, egyre nagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű művek jelzik. Az új szakasz egyelőre laza, kötetlen keretei között a Széchényi Könyvtár, majd a Nemzeti Múzeum létesítése az első állomás. Pest kultúrközpont jellegét az új intézmény érezhetően megnöveli; Schams az ország egyes részeinek szorosabb egységbe fonódását várja az egész ország történeti és természeti kincseit e

gy£>egyűjtő működésétől.

4 A következő határkő a Marczibányi-alapítvány, amely a tudományos életnek valamiféle szervezettséget ad, épp úgy, mint az 1817-ben meginduló Tudományos Gyűjtemény. A tudományos jellegű alapítások sorát e korszakban az 1830-ban működni kezdő Akadémia zárja le; 1844-ben megnyíló könyvtára most már a harmadik nyilvános jellegű könyvtár Pest-Budán. A centralizálódás a következő évtizedekben gazdasági és társadalmi síkon halad tovább, s legfőbb munkása a nemzeti könyvtár alapítójának fia, az Akadémiát alapító Széchenyi István.

5 A szervezeti keretek ilyen fejlődéséből következőleg Pest-Budán a XVIII. század végétől kezdve rohamosan szaporodnak az intellektuálisan képzett munkaerőt igénylő munkakörök. Az értelmiség száma mégsem nagy. A budai hivatalnokgárda létszáma a XIX. század 20-as éveiben 500 körül mozog;

6 a pesti oldal világi értelmiségének számát — nem számítva az egyházi személyeket és a főúri-főnemesi hivatalnokokat — a 20-as évek elején mintegy hétszázra, a 20-as évek végén nyolcszázra tehetjük. Pesten a középrendű hivatalnokok száma nem sokkal haladja meg a kétszázat; nagyjából ugyanannyi az ügyvédek száma is. Az egyetemen — a teológiai fakultást nem tekintve — 50—60 főnyi tanári és egyéb oktató személyzet működik; az alsóbbfokú iskolák világi tanárainak száma 40—50 között mozog. Orvosok és gyógyszerészek, képzőművészek, zenészek, színészek, nyomdák, könyv- és múkereskedések tulajdonosai alkotják az értelmiség további csoportjait. A három laikus fakultáson a hallgatók száma 1821-ben megközelíti az ezret: 985 fő.

7 410