Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

tatni.

38 E napokon, Schams túlzónak érzett adata szerint, a lakosság egyhatoda lakást cserél. Két évtizeddel később a Pesti Hírlap gyakran foglalkozik a pesti lakbéruzsora kérdéseivel. Néhány jellemző adatot ezekből a cikkekből is meríthetünk. 1841. március 3-án Kossuth Lajos „Halottas házak" című vezércikkében olvassuk az alábbi sorokat: „Azok a földalatti pincelyukak, hová hó- és esővíz befoly, melyeknek nedves gőzében két, három család minden leheléssel mérget szí s e méregért mégis 2—3 forint házbért kénytelen hetenkint a szívtelen gazdának fizetni. . ,"

39 Az említett heti 2—3 forintos lakbér évi 104—162 forintos bérnek felel meg. Ennyi bért, Schams adatai szerint, helyesebben azokból következtetve, azok fizettek, akiknek feleakkora lakásuk volt, mint az általa polgári vagy tisztviselői lakóként jellemzett, évi 300 forint bért fizetők. 1821 körül tehát — ha helyes a következtetés, mert Schams ilyen lakásokról nem beszél — két-három szobás, szerény, külvárosi lakást lehetett ennyiért kapni. Húsz év múltán persze már magasabbak a bérek — a Kossuth-cikkben rémítő színekkel festet nyomortanyák bére volt már ennyi. A nyomorúságos pesti lakáshelyzetre vonatkozólag olvasuk a Pesti Hírlap ugyanezen évi november 20-i számában: „. . . miután a lakások nálunk annyira keresettek, hogy egy félig-meddig elkészült szobára egyszerre húszan is concurrálnak, hátha még bolt van kiadandó, a Váci vagy Úri utcában? ez már oldalfalak nélkül is elkel."

40 1845. március 16-án írja az újság Fővárosi újdonságok című rovatában, hogy akad egy „megmoccanni sem képes nyomorú, ki egy konyhalyukért 60 forintot fizet bizonyos gazdag háziúrnak". Még ugyanez évben, október 16-án egy pesti lakbéruzsorás háziurat kipellengérezve (bár nevét nem említi), metsző gúnnyal az alábbiakat írja: „Soroksártól nem messzire van egy város, melynek egyik utcájában két kétemeletes ház van, éspedig egyik fejér, másik veres színű, tehát a nemzeti színek kétharmada egymás mellett. Az egyikben egy fiatal ember bérelt ki egy helyet havonkint 5 pengő forintért — mondom egy helyet, mert az oly receptaculumot mi az ajtón által nyer világosságot, szobának nevezni tulajdonképpen nem lehet..." Egyetlen kamrácska havi bére 5 forint, vagyis évi 60 forint. Ha az illető fiatalember mészároslegény, a minimális 200 váltó forintos, azaz 80 pengő forintos bérrel, akkor évi keresetének 75%-át kellene lakbérre fizetnie. De mégha a maximálisnak mondott évi600 váltó, azaz 240pengő forintos bért kapta, keresetének akkor is 25%-át fizette ki lakbér gyanánt. A lakbér mellett a másik fő kiadás — és az emberek többségének jövedelme jó részét ez emésztette fel — az élelem beszerzése. Schams már többször idézett, 1821-ben megjelent könyve a legfontosabb élelmiszerek árát az alábbiakban határozza meg:

41 Egy mázsa, azaz mai mértékben 56 kg lisztláng 16 forint és 51 krajcár, 1 mázsa zsemlyeliszt 12 Ft 34 kr, 1 mázsa fekete liszt 5 Ft 15 kr, egy 2% latos, azaz mai mértékkel 4,5 dkg-os lisztláng-zsemlye 390