Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

Milyenek voltak hát a lakbérek? Schams 1821-ben megjelent Pest várost ismertető könyve szerint egy úri lakás, 8—10 szobával, az első emeleten, hozzátartozó istállóval és egyéb melléképületekkel, „járható" utcában vagy téren, vagyis jól elérhető, rendes helyen évente 1200—2500 forint bért emészt el.

36 Jellemző a kereseti aránytalanságra, hogy ezek szerint egy család — ha a nevezett lakbér felső határát vesszük tekintetbe — egy évi lakbére annyi, mint egy szőlőmunkás 13 évi napszámbére, ha ti. egy évben 300 napot dolgozik (vasárnapokat, és néhány ünnepet nem számítunk). Egy olyan napszámoscsalád jövedelme, amelynek csak egyetlen tagja dolgozik, egy tizenharmadrésze annak egy évben összesen, amennyit egy másik család csak lakbér fejében fizet. Schams a továbbiakban azt írja,hogy egy hasonló tág lakás bére a második emeleten 1000 és 2000 forint között mozog. Amint ebből kiderül, az első emelet a legdrágább bérű, és minél magasabban van a lakás, annál olcsóbb a bére (amint ez a későbbiekben is szokás maradt). Feleekkora lakásért, amely polgári vagy tisztviselő emberek számára megfelelő — írja Schams — 300—1000 forint bért fizetnek. Az udvari lakások és a távolabbi külvárosokban levő lakások bére olcsóbb. A háztulajdonosok, hogy néhány száz forinttal többet csikarjanak ki évi lakbér gyanánt bérlőiktől, hivatkoznak a lakásból nyíló szép kilátásra, vagy a tér forgalmas voltára — írja Schams —, és így hasonlatosak ahhoz az egykori görög császárhoz, aki Konstantinápolyban még a levegőre is adót vetett ki. Az üzlethelyiségek bére a város legelőkelőbb részén, a Váci utcában, a Kígyó utcában, a Szerviták terén vagy a Városház téren (mai Március 15. tér környéke) a helyiség nagyságától függően 8000—30 000 forint közt ingadozik, a kevésbé előkelő városrészekben 300 és 500 forint közt. Egy pesti belvárosi ház, legyen az két- vagy háromemeletes, mindig meghozza tulajdonosának az évi 10—15 000 forintnyi bért, tehát többet jövedelmez, mint egy kisebb földbirtok. De még az sem ritkaság, ha egy pesti ház 30—40 000 forintot jövedelmez — írja Schams.

37 Ha nem túloz, akkor ez azt jelenti, hogy egy ilyen pesti ház tulajdonosa, munka nélkül, annyi jövedelmet húz egy évben, mint 100—150 napszámos együttvéve egész évi fáradságos munkával. Ha valaki nem akar magának Pesten állandó lakást tartani, mert üzleti okokból csak az év egy részében tartózkodik itt, akkor bútorozott szobát vehet ki magának. Egyes, csak a legszükségesebb bútorokkal berendezett hónapos szoba havi bére 10, 15, 20 forint (ez tehát az egész évre kivéve 120—240 forintos lakbérnek felel meg). A szobát kereső idegen vagy helybeli tehát ha végigjár Pest utcáin — írja Schams — mindenfelé talál az ajtókra ragasztott cédulákat, amelyek kiadó szobákat kínálnak, ellátással és kiszolgálással. Még azt is elárulja, hogy a költözések évente négyszer szoktak lebonyolódni: Gyertyaszentelő (febr. 2.), Szent György (ápr. 24.), Szent Jakab (júl. 25.) és Szent Mihály (szept. 29.). Ilyenkor szokták a lakbért is fizetni (évnegyedenként), és aki nem fizet, azt ilyenkor szokták kilakol389