Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

ban hét mészáros dolgozott, mindnek volt legénye. Itt azt a feltűnő jelenséget tapasztalhatjuk, hogy csak a két szélső bérösszeget látjuk a listán: a hét legény közül három 400—400, négy pedig 200—200 forint bért kapott. Végül a Krisztinavárosban három mészárosmester lakott, egyik 300, másik 250, a harmadik 200 forint bért adott legényének. Pesten az összeírás nem tagolódik városrészenként, mint Budán, hanem az egész városra összefoglalva adja meg a mészároslegények bérösszegét. Egy 600, egy 550, három 500—500, két 450—450, tizenegy 400—, 400, három 350—350, egy 325, huszonöt 300—300, három 250—250 és egy 200 forintos bért húzó legényt tüntet fel ez az összeírás. Feltűnő, hogy a pesti mészároslegények magasabb bért kaptak budai társaiknál, egyrészt olyan értelemben; hogy hét pesti legény kap olyan magas bért amilyent egyetlen budai legény sem kapott abban az évben, de olyan értelemben is, hogy a 400 forintos vagy azon felüli fizetések is a legények nagyobb körét illették. Ennek a jelenségnek magyarázatát adni nem tudjuk. Lehetséges, hogy nagyobb lévén Pest lakossága — bár a mészárosok aránya is — nagyobb forgalmat, következésképp nagyobb jövedelmet is biztosított ez a tény a pesti, mint a budai mészárosoknak. Nagyobb lévén a forgalom, több a munka és magasabb a fizetés. Persze ez csak feltevés, amelyet konkrét adatokkal kellene alátámasztani. Mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy különbséget tapasztalunk az egyes legények bére közt? Az egyik 200, a másik 600 forint évi bért kapott. Forrásunk nem szól erről, így megint hipotézishez folyamodunk. Legvalószínűbb ok az, amit a két város mészároslegényei bére közti különbség magyarázatául hoztunk fel: ti. a mészárszék forgalma és ezzel összefüggő jövedelme. Ahol több a munka, ott nagyobb a fizetés. De lehet, egyszerűen arról van szó, hogy az alacsonyabb bért kapó legények a mesternél étkeztek, vagy más természetbeni juttatásban volt részük. Mint mondtuk, az 1846. évi jegyzékben megadott adatok mind váltó forintban értendők, ha pengő pénzben akarjuk a fizetés értékét ismerni, akkor az összeg 40%-át kell vennünk. A pesti legény 600 váltó forintos évi bére már csak 240 pengő forintos fizetés, a budai legények bérének felső határa, a 400 váltó forint pengő forintban csak 160, végül a mindkét városban legalacsonyabb 200 váltó forintos bér csak 80 pengő forint. Ez igen alacsony bér, s alig képzelhető, hogy ebből valaki lakásbérét és saját élelmezését, netán még családja élelmezését is fedezni tudja. Hihetőleg ezek még családi állapotukat tekintve is legények és a mester házában, annak tartásán élnek. A megélhetés költségei Miután a két város lakossága néhány csoportjának kereseti viszonyairól valamelyes képet kaptunk, lássuk, hogyan lehetett ebből megélni? Jelentős tétel a kiadásban a lakás bére, hacsak nem saját házában lakik a dolgozó, illetve, ha nincs szolgálatával összefüggésben természetbeni lakása, mint például a cselédeknek vagy a mester házában lakó és ugyanott étkező legényeknek vagy inasoknak. 388