Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

1777 és 1802 közti ún. „systhematisált" fizetési jegyzék közelíti meg. Ebben három évben történt szabályozás adatai olvashatók 1777-, 1782és 1802-ből.

33 A feltüntetett fizetések mindhárom évben teljesen azonos Összegűek, jeléül annak> hogy ezeket a honoráriumnak és nem bérnek tekintett fizetéseket nem változtatták a drágaság, vagy az ellenkező jelenségekkel összefüggésben. Figyelembe kell venni, hogy ezek csak alapfizetések voltak, amelyekhez igen tekintélyes összegű egyéb jövedelmek, napidíjak, bírságpénzből a tisztviselőkre eső hányad, és számos nem egészen szabályos módon kezükhöz jutó egyéb összegek járultak. E tisztviselői fizetéseknél az illetők életszínvonala vizsgálatához ezeket a fizetéseket csak rendkívül óvatosan lehet felhasználni, inkább csak arra alkalmasak, hogy az illető hivatal megbecsülését fejezik ki. Fentiek alapján feltételezhetjük, hogy 1791-ben, a városi tisztviselőknek az előbbiekben ismertetett fizetési jegyzéke évében is éppen ennyi volt a megyei tisztviselők évi fizetése, bár az 179l-es évben ezt, úgy látszik, nem szabályozták. így bátran összehasonlíthatjuk a megyei és városi tisztviselők fizetését, mintha egyazon évből feljegyezve maradt volna ránk. A főispán 1000 forint, az „ordinarius" viceispán 800 forint fizetést húzott a megye pénztárából. Utóbbi ezen felül még 266 forint „kvártélypénz"-t, sőt további 30 forint pótlékot is kapott „gyertyára", vagyis lakása és hivatali helyiségeinek világítására. Összfizetése a vármegye pénztárából tehát 1096 forint, vagyis csaknem 100 forinttal több, mint a főispáné. A másodalispán, az ún. „substitutus vicecomes" 400 forint fizetést és 200 forint lakáspénzt kapott. Ennél magasabb fizetése volt az „ordinarius notarius"-nak, a jegyzőnek, aki 600 forint fizetést kapott 200 forint lakáspénz hozzáadásával. Az első vicenotárius, vagyis aljegyző fizetése 300 forint, valamint 100 forint lakáspénz, a másodaljegyzőé 300 forint fizetés és 66 forint lakáspénz. Az archivaríus, a megyei levéltáros 500 forint fizetést vett fel évente, továbbá 100 forint lakáspénzt és 10 forint gyertyapénzt. Ez igen szép fizetés, hisz több, mint a másodalispáné. - A megyei főadószedő (generalis perceptor) 600 forint fizetést és 200 forint lakáspénzt, a viceperceptor, aki másként „contraagens"-nek is neveznék, 400 forint fizetés mellé 133 forint lakáspénzt kapott. A megyei házi adószedő (rationum exactor) fizetése 400 forint, továbbá 120 forint lakáspénz és 13 forint gyertyára. Helyettese, a viceexactor, ennek kereken felét kapja, 200 forint fizetést és 66 forint lakáspénzt. Az öt pest megyei járás szolgabírája 400—400 forint fizetést húz, amelyhez a pest, járás szolgabírája esetében még 133 forint, a másik négy (váci, pilisi solti és kecskeméti) járás szolgabírájánál pedig 100 forint lakáspénz járul. Ennek oka az az elgondolás lehetett, hogy a vidéki városokban olcsóbb bérért kaphatnak lakást, bár — véleményünk szerint —- a legtöbb szolgabíró, csak úgy, mint a legtöbb magasabb állásban levő megyei és városi tisztviselő, úgyis saját házában lakott, tehát nem fizetett lakbért. Az alszolgabírák (viceiudlium) pontosan a felét kapták a szolgabírák fizetésének; vagyis 200 forint fizetést és 50 forint lakáspénzt. A megye rendes ügyvédjének (ordinarius fiscalis) fizetése a pesti járás szolgabírájáévaí 383»