Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Bélay Vilmos: Adalékok az ár- és bérviszonyok történetéhez Pest-Budán, 1790-1848 = Dannye k istorii izmenenij obsego urovnâ cen i zarplat v gorodah Pest i Buda, 1790-1848 gg. 363-407

nem szerzetes, hanem saját háztartást fenntartó tanárok egyéb jövedelme? Hét népiskolai tanító is szerepel ezen a jegyzéken, ezeknek a fizetése bizonyos aránytalanságot mutat: egyikük 245, kettő 230—230, ismét egy 200, végül kettő 150—150 forint fizetésben részesült a várostól. A központi személyzet külön csoportját alkotják az egészségügyi dolgozók. Két orvos (physicus) 300—300, két sebész 75—75 forint, a négy bába közül egy 172, egy 70, kettő 50—50 fizetést kapott. Két külvárosnak, a József- és Terézvárosnak bírái egyenként 100— 100 forint, esküdtjeik 24—24, illetve két józsefvárosi esküdt ezenkívül még 50—50, két terézvárosi pedig 74—74 forintot vett fel évente fizetés gyanánt. A két külváros két-két kisbírója 18—18 forintos fizetést kapott, amiből megélni ugyan nem tudtak, ha nem volt más jövedelmük. Pest városnak ménese is volt. Az ottani állatorvos 100, két őr 90— 90, végül négy istállószolga egyenként 10 forint fizetést kapott egy évre. A belső rendfenntartás a városi kapitányi hivatal, a rendőrség elődjének feladata. A hadnagy 200, kancellistája 120, két kerületi biztosa 100—100, házfelügyelője 60, a strázsamester 180, három káplárja 92—92, dobosa 84, harminc poroszlója — a rendőrőrszemek elődjei — és a tizenkét éjjeli őr 84—84 forint, a kerülő 120, hat kapuőr 130—130 forint és 54 krajcár fizetést vett fel. A börtönfelügyelő 154, két börtönőr 72—72 forint évi fizetésben részesült. Fentieken kívül volt még néhány városi alkalmazott. így az órás 38, a kéményseprő 50, a harangöntő 12, a hóhér 40, végül a fűtő 12 forint évi fizetéssel. Korszakunk vége felé, 1845 júliusában a Pesti Hirlap foglalkozott a fővárosi és általában közhivatali dolgozók fizetésével. A cikk közölte a fővárosi tisztviselők fizetését összegszerűen is, majd kommentárt fűzött mindehhez.

31 A megfelelő részt az alábbiakban idézzük: „Mily aránytalan s a kor szükségeihez nem alkalmazott hazánkban a közhivatalnokok fizetése, mindenki előtt ismeretes. Bizonyítja ezt fővárosunk tisztikarának fizetése is, melynek főpontjait itt közöljük. A polgármester és bíró fizetése egyenként 800 forint és két ölfa; az alpolgármesteré és kapitányé egyenként 700 ft; egy tanácsnoké 600 ft, a két főjegyzőé egyenként 600 ft, egy harmadik főjegyzőé 500 ft, az aljegyzőé 400 ft, egy másik aljegyzőé 350 ft, egy harmadik aljegyzőé 300 ft, a főügyészé 500 ft, az alügyészé 400 ft, egy másiké 300 ft, a szószólóé 600 ft, az adószedőé 600 ft, a kamarásé 600 ft, az árvák atyjáé 600 ft, a városgazdáé 400 ft, egy külvárosi bíróé 200 ft és 5 ölfa, egy esküdté 100 ft, mind pengő pénzben stb. stb." Az újság véleménye az, hogy ezek a fizetések „szerfelett csekélyek". Aggodalmát fejezi ki, hogy a tisztviselők „sportulák"

32 és egyéb mellékes jövedelmek után futkosnak. Márpedig, teszi hozzá, a „nobile of líciumok kora elmúlt !" A megyei hatóság állandó alkalmazottai fizetésének szabályozása részben ugyancsak pesti lakosokat érintett. A megyei tisztviselőknek a városi alkalmazottak fentiekben ismertetett fizetési jegyzékét időben legjobban a Pest megye levéltárában őrzött 382