Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Pálvölgyi Endre: Főúri és klerikális összefogás II. József könyvtári intézkedései ellen : Zichy Miklósné könyvhagyatéka és a kiscelli trinitárius kolostor könyvtára = Ralliement des cercles aristocratiques et cléricaux contre les mesures prises par Joseph II concernant les bibliotheques : la bibliotheque léguée par Madame Miklós Zichy et celle du monastere trinitaire a Kiscell 343-362

nül túlzás, hogy „gazdasági és kulturális fejlődése a Zichy-család életének és sorsának függvénye" volt,

36 a kolostorra vonatkoztatva azonban teljes mértékben helytállónak tekinthetjük ezt a megállapítást. A terület, amelyen épült, 1686 óta a Zichy-családé volt, az alapítási okmányokat özvegy Zichy Péterné, Bercsényi Zsuzsanna és fia, Zichy Miklós írta alá,

37 az alapkövet a beteg Zichy Péterné nevében menye, Zichy Miklósné, Berényi Erzsébet tette le.

38 Zichy Péterné halála után

39 fia, Miklós, tovább pártfogolta a rendet. A kolostor nyugati szárnya 1747 közepére készült el, a szerzetesek 1748. június 27-én költöztek be.

40 Zichy Miklós 1758. február 14-én megnalt, a keleti szárny építését özvegye támogatásával folytatták és csak 1760 után fejezték be.

41 Az épület egészének pontos beosztását nem ismerjük, a 73,9 m hosszú és 11 m széles nyugati szárny helyiségeinek felhasználásáról azonban két leírás is fennmaradt.

42 Ezek sajnos a könyvtárról nem tesznek említést. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy ebben az időben (a leírások az 1740-es évek végéről származnak) a kolostor még nem rendelkezett számottevő könyvgyűjteménnyel. Ennek ellenére sikerült kideríteni, hogy hol helyezték el a szerzetesek könyvtárukat. 1784. augusztus 20-i rescriptumában II. József engedélyt adott arra, hogy a kamara a birtokairól begyűjtött gabona tárolására megfelelő bér ellenében a Vallásalaptól igénybe vegye az akkor már feloszlatott kiscelli trinitárius rend épületeit.

43 A kamara és a helytartótanács közös bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy mennyi gabonát lehetne a kolostorban elhelyezni. A bizottság vezetője a helytartótanács által kijelölt Szily József Pest megyei alispán volt.

44 Szily 1784. október 23-án kelt jelentéséből kitűnik, hogy a kolostor nyugati szárnyának földszintjén két nagyobb termet találtak gabonatárolásra alkalmasnak. Ezek egyike a jelentés szerint korábban a könyvtár elhelyezésére szolgált, a másik a refektórium volt. Megtudjuk a jelentésből azt is, hogy a könyvtár padlója négyszögletes kőlapokkal, ún. kehlheimi lapokkal volt borítva. Még a helyiség nagyságára is következtethetünk abból, hogy a jelentés szerint a két helyiségben együtt 1500 pozsonyi mérő (93 747 1) gabonát lehetett volna elhelyezni. Mivel a bizottság minden négyszögölre 10 pozsonyi mérőt számított, a két helyiség területe együttesen 150 négyszögöl, azaz 539,49 m

2 volt.

45 A kolostor könyvtárának állománya 1784-ben meghaladta a 800 kötetet. Fallenbüchl Ferenc,

46 és nyilván az ő nyomán Bertalan Vilmos,

47 491 műről, 586 kötetről tesz említést. A könyvtár 1784-ben készült jegyzékéből azonban világosan kitűnik, hogy 566 mű, 835 kötet volt a könyvtár birtokában, nem számítván azokat a műveket, amelyek a könyvtárból már korábban Zichynéhez kerültek. A kolostor könyvtárának vagy nem volt saját katalógusa, vagy ha volt ilyen, azt a feloszlatás előtt megsemmisítették. Az a jegyzék, amelyet fentebb említettünk, a trinitárius rend feloszlatásakor készült. A rend feloszlatását II. József 1783. március 17-én rendelte el.

48 A rendelet végrehajtásával a helytartótanács 1783. december 9-i intimatuma háromtagú bizottságot bízott meg. A bizottság elnöke Laczkovics Imre 347