Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

5 A görög kereskedőkre: Gárdonyi A., Pest város keleti kereskedelme a XVIII. században. História (1930) Pestbudai Emléklapok 4—5, 8, 52. — Gyömrei S., A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig. Tanulmányok Budapest múltjából. XII. köt. Bp. 1957 (a továbbiakban: Gyömrei, A kereskedelmi tőke), 202—203. 6 Gyömrei S., Budapest gazdaságtörténete a manufaktúra korszakában. (Kéziratos kandidátusi értekezés.) Bp. 1955 (a továbbiakban: Gyömrei, Budapest; gazdaságtörténete), 210, 132, 264. ''Gyömrei, Budapest gazdaságtörténete. 240. —-Budapesti 1. sz. Áll. Ltár. Budai Ltár (a továbbiakban: Budai Ltár). Misc. ant. 37. 8 Gyömrei, A kereskedelmi tőke. 198, 204, 206. 9 Eckhart i. m. 44. — Gyömrei, A kereskedelmi tőke. 200—202. io Budai Ltár. Locum, ant. 2932. 11 Budapesti 1. sz. Áll. Ltár. Pesti Ltár (a továbbiakban: Pesti Ltár). Int. a. a. 5571. 12 Budai Ltár. Cameralia ant. 138. 13 Pest városának pl. 1723-ban 20 000 Ft, 1734-ben 15 500 Ft adóssága volt. Gárdonyi A., Budapest közállapotai a 18. század elején. Kny. a Városi Szemle XXXI. évfolyamából. 18, 24. — Buda városának 1749-ben pl. 100 420 Ft adóssága volt.. Budai Ltár. Mise. ant. 37. 14 Budai Ltár. Cameralia ant. 299. " Pesti Ltár. Int. a. a. 4864. 16 Uo. 4585. — Budai Ltár. Cameralia ant. 299. 17 Uo. — Gyömrei, Budapest gazdaságtörténete. 87—88. is Budai Ltár. Locum, ant. 1160, 1363, 1380, 1603, 2991. 19 Kulischer, Allgemeine Wirtsha tsgeschichte ...II. köt. 110, 113, 121—122. — Sée i. m. 140. -— Rulischer fenti munkájában a Verlagssystemet még nem minősíti manufaktúrának. Sée szerint a kereskedő-vállalkozók által összefogott ilyen termelő kollektívákat is el lehet nevezni manufaktúrának. Kulischer későbbi munkájában (La grande industrie . . .) már határozottan megkülönböztet „kollektív fabriká"-t, ahol a munkások otthonukban dolgoznak, és „koncentrált manufakturát"-t, amelynél a munkásokat a vállalkozó gyárában foglalkoztatják. Ezzel Kulischer a manufaktúra fogalmát kiszélesíti. A kollektív fabrikát „manufacture à domicile"-nek is nevezi. 20 Eckhart i. m. 84. 21 Uo. 81—83, 85. 22 Pesti Ltár. Int. a. a. 4173, 4302. 23 Uo. 4585, 4811. 24 Gárdonyi A., Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi. Budán. Századok (1915) 296—299. — Ember Gy„ A magyar királyi helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában. Bp. 1933, 60—61. 2

» Pesti Ltár. Int. a. a. 1597. — Budai Ltár. Locum, ant. 1537. 26 Magyarország története a késői feudalizmus korában. 1526—1790. Bp. 1957 (Egyetemi tankönyv. Magyarország története. 1/2. Kézirat.), 382. 27 Budai Ltár. Mise. ant. 332. A Mercy-féle vállalkozásra és a tanács tiltakozására vonatkozó akta. 28 Gárdonyi, Javaslat. . . 291—292. 29 Budai Ltár. Locum, ant. 1604. 30 Uo. 2881. 31 Uo. Cameralia ant. 299. és Locum, ant. 826. 32 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL). Helytartótanács. Acta miscellanea. Fasc. 49. No. 249. A kalocsai érsek Tersztyánszki Keresztély János jezsuitát bízta meg a fabrika felállításával, hogy „aerarium Archi-Episcopale exhaustum foret, conquisito aliunde subsidio, Fabricam promoveat". —A városi iratok közül lásd erre vonatkozólag: Pesti Ltár. Int. a. a. 3578. 33 Uo. 4864. 34 Uo. 5245. Pest városa 1776. június 16-án jelenti a helytartótanácsnak, hogy Pesten nincs semmilyen fabrika sem, kivéve „quod in hujate Militum Invalidorum Domo fabrica Panni, et centonum existât". 335