Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342
35 Pesti Ltár. Processus civiles. 1770. 36 Karlovszky E., Magyar gyár- és kézműipar 1771—74-ben. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1896) 21. Pest város egy iparosa (Okenfusz Antal) évente készít: 650 tucat férfi, 750 tucat női harisnyát, 100 tucat férfi, 140 tucat női rövid harisnyát, 180 tucat férfi kesztyűt, 200 tucat nyakravaló kendőt, közönséges „wollene Flőre" néven ismert fátyolszövetből 3000 elsőrendű, 2000 másodrendű, 2000 harmadrendű véget. 37 Gyömrei, Budapest gazdaságtörténete. 185. 38 Baraczka /., Óbuda közigazgatásának húsz éve. Tanulmányok Budapest múltjából. IX. köt. Bp. 1941, 172. 39 A Koppel-féle manufaktúrára: OL. Helytartótanács. Acta oeconomica. Lad. E. fasc. 3. N°. 12. 40 Horváth M., Az ipar és kereskedés története Magyarországban. Budán 1840, 213. 41 Kosa J'., A budapesti selyemipar kialakulása. Bp. 1939, 4—5. Ráckevére: OL. Helytartótanács. Dep. oec. publ. Acta. 1784. P. 3. p. 49, 53. — Óbudára: OL Helytartótanács. Dep. oec. publ. Acta. 1787. F. 69. p. 2. 42 Kosa i. m. 7—8. 43 Uo. 3. 44 Ezt állapítja meg Eckhart is: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780—1815. 349. ^Csapodi Cs., Az államtanács közgazdasági felfogása II. József korában. Domanovszky-emlékkönyv. Bp. 1937, 96. 46 Horváth i. m. 221—227, 231—235. 47 Csapodi i. m. 96. — Horváth i. m. 231. 48 Lederer E., Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Magyar művelődéstörténet. IV. köt. Bp. é. n. 226. — Kosa i. m. 11. 49 Csapodi i. m. 99—100. 60 Horváth i. m. 212. 61 Uo. 52 OL. Helytartótanács. Dep. commerc. Acta. 1790. F. 57. p. 1. 53 A helytartótanács ilyen irányú rendeletei PestiLtár. Int. a.a. 6080,6118,6767. 54 Uo. 788. 55 Vö. : Eckhart i. m. 117—146. — Eckhart állítása szerint a bécsi udvar ipari politikája II. József alatt semmit sem változott. Az államtanács elvi döntései alapján ez igaz is. A gyakorlati élet azonban azt mutatja, hogy ez a politika Mária Terézia korához képest mégis engedett valamit merevségéből. 66 Kosa i. m. 7. 87 Uo. 8. 58 A Valero-gyár történetét Bud M. (A Valero selyemgyár az első pesti gyár története. Bp. 1941) írta meg. Műve a gyár történetére hasznos és részletes adatokat tartalmaz. A gyár fejlődésének gazdaságtörténeti értékelésére azonban nem igen használható, ilyen szempontból még annak a megállapításáig sem jutott el, hogy ez a „gyár" tulajdonképp manufaktúra volt, legalábbis a kezdeti évtizedekben. — Igen jo értekezés a Valero-gyárra és általában a budapesti selyemipar kifejlődésére Kosa i. m. 69 Bud i. m. 19—21. — Kosa i. m. 8. 60 Pesti Ltár. Int. a. m. 5603. 61 Uo. 5835. 62 Az 1785. évi gyárkimutatás: Pesti Ltár. Lajstromozatlan iratok. Int. 1785. szept. 28. és OL. Helytartótanács. Dep. commerc. Acta. 1786. F. 25 A. — Az összeírást felhasználja: Bud i. m. 21—22. 63 Pesti Ltár. Int. a. a. 6708. 64 Az 1787. évi gyárkimutatás: Pesti Ltár. Int. a. m. 562. és OL. Helytartótanács. Dep. commerc. Acta. 1787. F. 17. p. 28, 58. 65 Az 1788. évi gyárkimutatás: Pesti Ltár. Int. a. m. 2370. és OL. Helytartótanács. Dep. commerc. Acta. 1788. F. 82. p. 23, 47. 66 Bud i. m. 25. 67 OL. Helytartótanács. Dep. oec. publ. Acta. 1785. F. 1. p. 73. 336
