Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

amilyent az előző és az utána jövő évtized mutatott fel. Persze az is igaz, hogy egyes vállalkozók talán túlságos reményeket tápláltak II. József rendszerével szemben, és többet vártak az államtól annál, mint amennyit tényleg várhattak. A II. József korában alakult manufaktúrák jó része ugyan megbukott, de a maradék is azt mutatja, hogy az a 8—10 év sokat jelentett a magyar ipari fejlődésben, lényegében az első lépést afelé, hogy Pest és Buda az ország ipari központjává váljék. A manufaktúra-alapítások zöme eddig főleg Pozsonyra és környezetére esett. Az alapítók többnyire főurak voltak vagy maga az állam. II. József alatt helyeződött át az ipari fejlődés súlypontja Pest-Budára, s jutottak túlsúlyba a főúri alapításokkal szemben a „polgári" kezdeményezések. Pest több mint lö manufaktúrájából a Valero-testvérek, ifjú Bey winkler József és Kemnitzer János üzeme, Budán a 4 manufaktúrából a Kuny-féle és à Müller-féle 1790 után is tovább működött. Az Óbudán megalakult 4 üzemből Beywinkler József manufaktúrája és a Mazzucato-féle királyi üzem szintén túlélte az 1787 utáni nehéz időket. Természetes, hogy ezek az eredmények teljesen eltörpülnek a nagyobb nyugati városok ilyen irányú ipari fejlődése mellett. A három városban kialakult néhány manufaktúrával szemben ott a nagyobb városokban már százával találhatók manufaktúrák vagy ehhez hasonló ipari létesítmények, amelyek a lakosság szükségletét jórészt ki is tudták elégíteni. A pest-budai manufaktúrák termelése természetesen az ország áruszükségletének csak igen kis részét tudta fedezni. Az 1790-es évek fordulóján tapasztalható hullámvölgy után az ipari vállalkozás újabb lendületet vett. A gyarmati gazdasági politika ellenére az ország gazdasági központjában, Pest-Budán az ipar is egyre fokozódó ütemben fejlődött. Ebben a korszakban azonban a magyar gazdasági élet visszaszorított energiáit, amelyek 1780 és 1790 között a felvilágosodott abszolutizmus talaján álló uralkodó magatartása következtében nyertek valamelyes érvényesülési lehetőséget, már azok az erők próbálták felszabadítani, amelyek 1848 polgári átalakulásához vitték feltartóztathatatlanul az egész országot. JEGYZETEK 1 /. Kuczynski, Allgemeine Wirtschaftsgeschichte. Berlin 1951, 155—156. — H. Sée, hes origines du capitalisme moderne. 5. kiad. Paris 1946, 190—192. 2 Sée i. m. 133—140. — /. Kulischer, Allgemeine Wirtschaftsgeschichte der Mittelalter und der Neuzeit. München—Berlin 1929, II. köt. 113—114, 118. A kooperációra, munkamegosztásra és a specializálódásra még: Kuczynski i. m. 159, 165, a koncentrációra: H. Hausherr, Wirtschaftsgeschichte der Neuzeit. 2. kiad. Weimar 1955, 166—68. 3 J. Kulischer, La grande industrie aux XVII. et XVIII. siècles. Annales d'histoire économique et sociale. 1931. évf. 11—46. 1 Eckhart F., A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922, 5—10. 334