Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

Néhány adat mégis világot vet erre a kérdésre. Az iratokból és a gyárkimutatásokból is azt lehet megállapítani, hogy a manufaktúrák munkásainak zöme valóban a tulajdonos épületében és eszközeivel dolgozott. Egy-két közlés mutat csak arra, hogy a manufaktúráknak saját otthonukban dolgozó munkásai is voltak. A 15 szövőszékes Bakái— Zsuppán-féle manufaktúránál pl. nem tételezhető fel, hogy a tulajdonosok a 220 fonónőt egy épületben helyezték el, ezek valószínűleg otthon fontak. Erre utal az 1787. évi gyárkimutatás is, amely szerint csupán a székek, a posztónyírók, a festők, a ványolók voltak egy épületben összpontosítva.

259 Az óbudai Beywinkler- és Höpfinger-féle manufaktúrákban is lehettek otthon dolgozó alkalmazottak, mert a tulajdonosok jelentése szerint 1780 körül a manufaktúrákból 246 személy élt, s nincs tudomásunk arról, hogy ezek egy épületben lettek volna elhelyezve.

260 A legdöntőbb azonban a legfejlettebb manufaktúrára, a Valero-féle üzemre vonatkozó adat. Említettük azt, hogy a Valero-testvérek többször kértek maguk és alkalmazottaik részére hídvámmentességet. A helytartótanács 1787. évi, a kancelláriához küldött jelentése a Valero-testvérek kérelmét azzal támasztja alá, hogy a hídvámmentességre elsősorban azoknak a munkásoknak volna szükségük, akiknek szövőszékei Budán vannak. Ezek szerint tehát a pesti Valero-manufaktúra Budán foglalkoztatott otthonukban dolgozó munkásokat, annak ellenére, hogy Pesten terjedelmes gyárépülete volt. Ha az igen fejlett Valero-manufaktúránál otthon dolgozó munkások voltak, ugyanez feltételezhető a többi üzemnél is. Ezek szerint tehát azt lehet megállapítani, hogy a II. József-kori pesti, budai és óbudai manufaktúrák a kollektív és a koncentrált típus között elhelyezkedő, inkább a koncentrált típus felé hajló manufaktúrák lehettek.

261 Marx a manufaktúrák eredetét és alapformáit vizsgálva a manufaktúrák kettős eredetéről és kettős alapformájáról tesz említést. A különféle, önálló kézműves szakmához tartozó munkásoknak — akiknek a kezén a termékeknek végig kell haladniuk — egy műhelybe való összegyűjtése révén keletkezett az ún. heterogén manufaktúra, ahol az előállított készítmény az önálló résztermékek gépies összeállításából jött létre. Az ugyanabban a műhelyben egyszerre ugyanolyan vagy hasonló szakmájú kézművesek összegyűjtése révén állt elő az ún. organikus manufaktúra, amelyben a hasonló szakmájú kézművesek egyes részműveletekre specializálódtak, s a részműveletek összefüggő folyamata alakította ki a manufaktúra termékét.

262 A pesti, budai és óbudai manufaktúráknak ily szempontból való jellemzésére szintén kevés adatunk van. Az egyes kimutatások ugyanis nem részletezik ehhez megfelelő pontossággal a manufaktúrák munkásait. Tipikusan heterogén manufaktúra volt — amint ezt ki is emeltük — a budai Müller-hintógyár, ahol a hintó egyes alkatelemeit különféle mesterek, bognárok, kovácsok, nyergesek, szíjgyártók készítették el, s a különálló alkatelemek összeállítása történt magában a manufaktúrában.

263 A mindinkább hasonló vagy ugyanazon szakmájú segédeket, munkásokat foglalkoztató selyem- és szövőmanufaktúrák jobbára az organi332