Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)
Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok = Ungarische Stadtprivilegen im Mittelalter 17-107
vásár. Más adatokból tudjuk, hogy Somogyváron, Komáromban, Trencsénben már a XII. században megtartották a vásárt. 113 Ha ezeknek az adatoknak az alapján azt nem is állíthatjuk, hogy kezdetben egyedül a megyeszékhelyeken voltak vásárok, azt mégis le kell szögeznünk, hogy valamennyi királyi megye székhelyén rendszeres hetivásárokat tartottak a XI— XII. században. A vásár engedélyezése vagy a régebben megtartott vásár szabaddá tétele semmit sem jelentett a kereskedő számára, mert a vásárvám továbbra is életben maradt, de nem a király és az ispán vámosa, hanem a városi hatóság embere hajtotta be. Ugyanezen az alapon szedetett a város bizonyos díjat a kereskedőbódék és a kereskedőcsarnok után is. 114 Ez a jövedelem a város összbevételének egy tekintélyes részét alkotta. 115 A jövedelem alapja a városprivilégium szűkszavú forum liberum engedélyezése volt. A vásárok engedélyezésével kapcsolatban Pleidell vetette fel a vásár feletti joghatóság kérdését. Városalapító okleveleinkben — mint láttuk — a király elsősorban a vásárvámot engedte át a városnak. Kérdéses marad azonban ezek után: a forum liberum feletti joghatóság kié volt? Pleidell nem adott a kérdésre határozott választ. 116 Űgy hisszük, hogy a győri városprivilégium és a későbbi jogszokások tanulmányozása lehetővé teszi a kérdés megoldását. Győr esetében a király azt mondja, hogy engedélyezi „forum liberum... celebrandum, ubi comes Jauriensis et eius officiates nullám penitus iurisdiclionem poterunt exercer e", de hozzáteszi, hogy a szombatonként tartott vásáron az ispán „tributum fori... fterciftit plenarnim, quemadmodum percipere dinoscitur usque modo". Nyilvánvalóan két vásárt állít szembe itt a király egymással. Az egyik az újonnan engedélyezett, ezen az ispán sem vámot nem szedhet, sem joghatóságot nem gyakorolhat; a másikon továbbra is megmarad a vámszedési joga. Az előbbire vonatkozólag a joghatóságról a királyi oklevél nem nyilatkozik. Ha az ispán az újonnan engedélyezett vásáron nem gyakorolhat joghatóságot, akkor ott vacuum iuris keletkezik, ez pedig aligha lehetett a király célja. Nem maradhatott fenn az ispánok iurisdictiója a többi város vásárán sem, mert az oklevelek kifejezetten kimondják, hogy az ispán joghatósága megszűnik a várossá emelt telepen. Másrészt a XIV—XV. században nagyobb városainkban (Buda, Selmecbánya, Kassa, Pozsony 117 ) a városi hatóság volt illetékes a vásárokon felmerült kereskedelmi és bűnügyekben, Budán és Pozsonyban külön vásárbíróval találkozunk. 118 A budai és kassai országos vásár engedélyezésekor a király külön kifejtette, hogy azon csak a kassai, illetve a budai bírónak van joghatósága. 119 Ezeknek a viszonyoknak ismeretében a győri privilégium rendelkezése csak úgy magyarázható, hogy a forum liberum a vásárnak királyi vám alóli mentességén kívül a vásár feletti joghatóságot is biztosította a városnak. A borsmonostori 1200 körüli oklevél is azt mutatja, hogy nemcsak a városok, hanem az egyházi testületek esetében is ugyanez volt a helyzet. 120 A borsmonostori apát, a budai prépost vagy a veszprémi püspök 121 immunitása alapján nemcsak a vásárvám birtokába jutott, hanem a vásár feletti joghatóság birtokába is. 32
