Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

vették figyelembe. A Valero-testvérek pl. 1796-ban hajlandóságot mutattak bizonyos feltételek mellett a filatórium bérbevételére, sőt megvételére is. A magyar kamara — nyilván felsőbb vélemény alapján — Valeróék kincstári selyemadósságára hivatkozva az ajánlatot nem fogadta el.

175 A filatórium működésére vonatkozólag kevés adat maradt ránk. Kb. 60—80 munkás dolgozhatott benne,

176 Magyarországból és Horvátországból 1784-ben pl. 124 q selymet szolgáltattak be ide feldolgozás végett. Az újabb kutatások derítettek fényt arra, hogy az óbudai selyemfonó a XVIII. századi selyemcérnázó malom egyik tipikus válfaja volt, amelyet az olasz mesterek a luccai selyemcérnázó malom mintájára készítettek el. Erre a célra épült a filatórium hatemeletes, speciális rendeltetésű épülete. Az épület négy emeletén és földszintjén át három köralakú lyukat hagytak, ezekben helyezték el függőlegesen — a földszinttől a negyedik emeletig — a három henger alakú szerkezetet, amelyre az orsók, motollák és egyéb tartozékok voltak felszerelve. A hengereket alulcsapó vízikerék hajtotta. Maga a szerkezet elmés és a gyakorlatban jól bevált konstrukció volt. A csatorna rossz megépítése, a hajtómű (a vízikerék) kicsire való méretezése és a vízhiány voltak azok az akadályok, amelyeken a filatórium megbukott.

177 Az óbudai filatóriumnak elsősorban a pesti és óbudai selyemmanufaktúrákat kellett volna selyemfonallal ellátnia, de ennek rövid működése alatt sem tett eleget. A pesti selyemgyártók pl. 1785-ben és 1787-ben anyaghiányról panaszkodtak, mivel Fachini Óbudáról a jóminőségű orsói selyemfonalat Bécsbe szállította, s csak keveset hagyott meg Pestnek.

178 A másik állami üzemnek Óbudán való felállítása egy újszerű selyemlegömbölyítő eljárás hazai meghonosításához fűződik. Az eljárás feltalálója Mazzucato Ágoston velencei származású selyemszakember, akit 1784-ben a kormány a magyar selyemtermelés fellendítésére Magyarországra meghívott.

179 A Mazzucato-féle géppel a gubókról a selymet gyorsabban és jobban lehetett legombolyítani. A gépet kipróbálták, s mivel jól bevált, a Mazzucato-f éle módszer bevezetését az uralkodó 1784-ben az egész országban elrendelte. Mazzucatónak és családjának évi 1500 Ft fizetést biztosítottak, s megbízták azzal, hogy Óbudán állami költségen egy gömbölyítő üzemet állítson fel.

180 A helytartótanács a gömbölyítő számára külön épületet emelt, bár a bécsi államtanács ehhez a filatóriummal kapcsolatos kiadások miatt először nem járult hozzá. Az üzem az új épületben — a Miklós tér és a Haller Pál utca sarkán ma is fennálló jellegzetes ovális építmény — 1786-ban kezdte el működését.

151 Az üzem részére már 1785-ben 10 gép készült el, s a helytartótanács még további 70 gép elkészítésére tett javaslatot (30-at a Mazzucato-f éle üzemnek, 40-et más selyemgyáraknak). Egy gép 60 Ft-ba került.

182 Az új eljárás jól bevált, s a módszer megtanulására Pestről, Budáról, Eszékről, sőt az ország egyéb részeiből is ide küldték a gyárak munkásaikat, s ezek az eljárást széles körben elterjesztették.

183 Mazzucato sikerét bizonyítja az is, hogy 1790-ben a megyék selyemtermelését kérte üzeme számára biztosítani. A helytartótanács a kérelmet ugyan azzal az indokkal, hogy selymét mindenki szabadon 319 •