Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

is tanúsítja. Üzeme ugyan kicsi, de kismértékben rendelkezik mindazzal,, ami a nagyobb gyárakban megtalálható. Többféle árut készít, elsősorban kávéskészleteket és asztali edényeket, ezekkel mindenféle igényt ki tud elégíteni. Különösen angol keménycserép edényei kiválóak. A beadvány szerint Germain manufaktúrája Kuny szomszédságában működött.

145 Kuny Domokos 1793-ban újból támadást intézett Germain Gáspár ellen. Vetélytársát azzal vádolta meg, hogy az ő gyárának a cégjegyével rossz edényeket készít, s ezzel a közönséget megkárosítja, s hitelét tönkreteszi. Az országban a Germain által „fuserált", szintén „budai"nak hirdetett edényeket Kuny edényei gyanánt veszik. Kuny, mint császári királyi kiváltságos gyár tulajdonosa, védelmet kért a kontárok ellen.

146 A budai tanács bizottságot küldött ki Kunypanaszának a megvizsgálására. A városi bizottság újból inkább Kuny pártjára állott. Megállapította azt, hogy nem igaz Germain azon állítása, hogy angol keménycserepet ő gyártott volna először Budán. Annyi tény, hogy az angol keménycserép gyártására Germain kapott elsőnek engedélyt. Germain a tanács jelentése szerint először csak pipakészítéssel foglalkozott és ezzel jól is keresett. Az angol keménycserép készítése azonban balul ütött ki, mert a készítmények valóban rosszminőségúek voltak, s emiatt Germain eladósodott. Nemcsak a pipákkal szerzett nyereség, hanem társának, Spiro Józsefnek a pénze is ráment erre. Germain rossz anyagi helyzetbe került, s mivel családos ember, segíteni kell rajta. A bizottság véleménye szerint csak a kifizetődő pipakészítésre kellene őt szorítani. Hacsak ezt csinálná, akkor Kuny sem panaszkodna, hogy készítményeivel gyárának hírét rontja. A városi magisztrátus 1794-ben úgy döntött, hogy a Kunynak 1792-ben megadott császári privilégium értelmében Germainnél csupán a márványozott fajanszkészítmények gyártása tiltható el. Eszerint tehát Kuny az angol keménycserép és egyéb áruk készítésében Germaint továbbra sem gátolhatja. A viszálykodásnak a továbbiakban az vetett véget, hogy Germain Gáspár 1794-ben meghalt.

147 Fajanszpipák, sőt egyéb fajansztárgyak készítésével nemcsak Germain és Spiro, hanem mások is foglalkoztak akkor Budán. így pl. Kuny volt segédje, Mihalik Orbán, aki a Krisztinaváros 188. sz. házban telepedett meg. Kuny ezek ellen is védelmet kért. A városi tanács itt hasonló-^ képp döntött, mint Germain esetében, tehát csak a márványozott módra készített tárgyak gyártását tiltotta meg.

148 Kuny mindent elkövetett vetélytársának elnyomására. Ez arra mutat, hogy Germain Gáspár vállalkozása mégsem volt annyira jelentéktelen, amint azt a városi bizottság állította. Kétségtelen azonban az, hogy Germain nem volt olyan energikus vállalkozó, mint Kuny Domokos, bár az a körülmény, hogy elsősorban angol keménycserép gyártására rendezkedett be, jó üzleti érzékére vall. Az angol keménycserép edény akkor már a fajanszedényeket kezdte a piacról kiszorítani, és a fajanszgyárak — köztük a holicsi is — egymás után rátértek a keménycserép készítésére.

149 313