Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

Germain— Spiro-îéle manufaktúrára. A manufaktúrának — szerény mére­tei miatt — alig nevezhető üzem vezetője tulajdonképp Germain Gáspár, szintén keramikus család sarja, Germain Miklósnak, a holicsi gyár igaz­gatójának a fia volt. Germain Gáspár, Kuny Domokos gyermekkori barátja, eleinte a Kuny-féle manufaktúrában működött mint festő, Spiro József, aki eredetileg lakatos volt, szintén Kunynál dolgozott. 141 A két jóbarát 1790-ben összeveszett egymással, s Germain Gáspár Spiróval társulva önállósította magát. Germain kiválásának valószínűleg az volt az oka, hogy ő is szeretett volna Kunyhoz hasonlóan önálló gyá­ros lenni. A szakítás történetét Kuny 1794-ben a következőképp adta elő. A török háború alatt az asztali edények iránti kereslet csökkent, s ezért Kuny, hogy munkásait foglalkoztatni tudja, pipákat kezdett készí­teni. A török háború után megint lementek az árak, s ezt alkalmazottai közül egyesek észrevéve, önállósítani akarták magukat. Germain és Spiro búcsút mondott Kunynak, és pipákat kezdtek ők is készíteni. Bz ellen Kunynak még semmi különös kifogása nem lett volna. Germain azonban lassanként fajanszedényeket és angol kemény cserepet is gyártott, elcsalta Kuny betanított embereit, sőt felkutatta és igénybe vette Kuny agyag­lelő helyeit is. 142 A két jóbarátból tehát egymást gyűlölő vetélytárs lett. Kuny gyá­rának létalapját látta veszélyeztetve, s ezért minden áron Germain elnyo­mására törekedett. Nyilvánvaló, hogy mindez közrejátszott abban, hogy Kuny magának kizárólagos privilégiumot akart szerezni. Germain és Spiro még 1790-ben kértek a budai tanácstól engedélyt angol keménycserép és porcelán (?) gyártására. A kért engedélyt meg is kapták. 143 Amikor Kuny Domokos 1791-ben manufaktúrájának mind a három készítményére, tehát a fajanszra, a márványozott fajanszra és az angol keménycserépre gyártási privilégiumot kért, Germain a tanácsnál tiltakozott Kuny lépése ellen. Folyamodványában előadta, hogy II. József épp azért vette el a holicsi gyártól is a kiváltságokat, hogy a mono­póliumok az ipar fejlődését ne gátolják. Továbbá kiemelte, hogy az angol keménycserép készítését Budán, Kunyt megelőzve, tulajdonképp ő hono­sította meg. Hivatkozott apjának, a holicsi gyár volt igazgatójának érde­meire, s arra is, hogy őnála a szakmát alaposan megtanulta. A budai tanács, mivel Kuny üzeme volt a nagyobb, s már komoly sikereket ért el, Kuny támogatását javasolta, azonban elismerte azt, hogy Germain­nek az angol keménycserépre elsőbbségi joga van, tehát a megadandó privilégiumot az angol kemény cserépre nem javasolta kiterjeszteni. 144 A privilégiumot — amint ezt már kifejtettük — Kuny csak a márványo­zott fajanszra kapta meg. Kuny tehát a privilégium megszerzésével nem tudta Germain vállalkozását elnyomni, és ebben feltehetőleg szerepet játszott az is, hogy Germain Gáspár a holicsi gyár nagytekintélyű, nagy érdemeket szerzett igazgatójának a fia volt. A manufaktúráról maga Germain Gáspár számolt be 1791-ben a városi tanácshoz beadott jelentésében. Ebben is kiemelte, hogy elsősor­ban kemény cserepet gyárt, s ilyen téren Kuny val szemben Budán övé az elsőbbség. Azt, hogy jó szakember, ellenfelének, Kunynak bizonyítványa 312

Next

/
Thumbnails
Contents