Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

faktúra elég szépen fejlődött, 1791-ben Kuny saját házában már 5 kémen­çét tartott üzemben. A házban a nagy munkatermen és az 5 kemencén kívül lakás, raktár és üzelethelyiség is volt. 133 A török háború okozta drágaság, a kedvezőtlen gazdasági helyzet Kuny üzemében is nehézsége­ket váltott ki, s ekkor Kuny alkalmazottait pipák készítésével foglal­koztatta. A manufaktúra termelése 1790 után újból fellendült. 134 Kuny először csak fajanszedényeket gyártott, később rátért az állí­tása szerint sajátmaga által feltalált ún. márványozott fajanszkészítmé­nyek gyártására. A 90-es években hozzáfogott az ún. angol keménycserép készítéséhez is. (A közönséges agyagedénynél és a fajansznál lényegesen keményebb és praktikusabb edény. Keménységét az első, igen magas hőfoknál való égetéssel kapja. Az első égetés után festik, majd átlátszó mázzal vonják be és 970—1050 foknál újból égetik. 135 ) Egy 1791. évi városi jelentés szintén e háromféle gyártmányról emlékezik meg. A fajanszt (a jelentés majolikának nevezi) tiszta fehér színben, fehér szín­ben kék és zöld szegéllyel, fekete színben paysage-zsal díszítve vagy min­denféle virágokkal festve készítette. A márványozott fajanszból pipákat és gombokat is gyártott. 136 Kuny gyártmányai az országban elég nép­szerűek voltak, bár készítményei a holicsi és a tatai áruk minőségét nem érték el. 137 Említettük, hogy Kuny már az 1787. évi gyárösszeírás alkalmával császári privilégiumot kért. Ezek a privilégiumok inkább Ausztriában voltak divatosak. A bécsi vállalkozó esetleg a helyi verseny ellen akarta biztosítani fejlődő manufaktúráját az abban az időben szokásos módon. Magyarországon ilyeneket — a bécsi gazdasági politika már ismertetett rendszabályai miatt — csak elvétve adtak. A holicsi gyár pl. kiváltsá­golt fejedelmi gyár volt. II. József korában nem ment könnyen a privi­légium megszerzése, mert — amint említettük — a császár nem volt híve az ipari kiváltságoknak. így Kuny 1787. évi kísérlete eredménytelen is maradt. II. József halála után, 1791-ben Kuny újból megpróbálta a gyári privilégium megszerzését. Mind a három gyártmányára (fajansz, angol kemény cserép és márványozott fajansz) tíz esztendőre szóló, tízmérföl­des körzetben (közelebbről véve Székesfehérvár, Esztergom, Vác városok területére) érvényes kizárólagos gyártási privüégiumot kért. 138 A városi tanács — a vizsgálóbizottság jelentése alapján — pártolta Kuny kérel­mét. Kuny 1792-ben a privilégiumot meg is kapta, azonban nem a kért mértékben. Az uralkodó 6 évi időtartamra és Pest-Buda területére vonatkozóan csak Kuny saját találmányára, az ún. márványozott fajanszra engedélyezte a kizárólagos gyártás jogát. 139 Ez a privilégium így meglehetősen csekély értékű volt, mert épp a jelentősebb gyártmányokra nem vonatkozott. így a privilégium Kuny manufaktúrájának fejlődésé­ben nem játszott lényeges szerepet. 140 A privilégium megtagadása nyil­ván a bécsi kormánynak a magyar ipari fejlődéssel szemben elfoglalt, már ismert álláspontjával kapcsolatos. Közrejátszott ebben egy helyi mozzanat is, amelynek ismertetésére az alábbiakban térünk ki. Kuny privilégiumkérelmével kapcsolatban derítenek fényt az egy­korú források egy másik, a Kuny-féle üzemnél kisebb vállalkozásra, a 311

Next

/
Thumbnails
Contents