Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

faktúra elég szépen fejlődött, 1791-ben Kuny saját házában már 5 kémençét tartott üzemben. A házban a nagy munkatermen és az 5 kemencén kívül lakás, raktár és üzelethelyiség is volt.

133 A török háború okozta drágaság, a kedvezőtlen gazdasági helyzet Kuny üzemében is nehézségeket váltott ki, s ekkor Kuny alkalmazottait pipák készítésével foglalkoztatta. A manufaktúra termelése 1790 után újból fellendült.

134 Kuny először csak fajanszedényeket gyártott, később rátért az állítása szerint sajátmaga által feltalált ún. márványozott fajanszkészítmények gyártására. A 90-es években hozzáfogott az ún. angol keménycserép készítéséhez is. (A közönséges agyagedénynél és a fajansznál lényegesen keményebb és praktikusabb edény. Keménységét az első, igen magas hőfoknál való égetéssel kapja. Az első égetés után festik, majd átlátszó mázzal vonják be és 970—1050 foknál újból égetik.

135

) Egy 1791. évi városi jelentés szintén e háromféle gyártmányról emlékezik meg. A fajanszt (a jelentés majolikának nevezi) tiszta fehér színben, fehér színben kék és zöld szegéllyel, fekete színben paysage-zsal díszítve vagy mindenféle virágokkal festve készítette. A márványozott fajanszból pipákat és gombokat is gyártott.

136 Kuny gyártmányai az országban elég népszerűek voltak, bár készítményei a holicsi és a tatai áruk minőségét nem érték el.

137 Említettük, hogy Kuny már az 1787. évi gyárösszeírás alkalmával császári privilégiumot kért. Ezek a privilégiumok inkább Ausztriában voltak divatosak. A bécsi vállalkozó esetleg a helyi verseny ellen akarta biztosítani fejlődő manufaktúráját az abban az időben szokásos módon. Magyarországon ilyeneket — a bécsi gazdasági politika már ismertetett rendszabályai miatt — csak elvétve adtak. A holicsi gyár pl. kiváltságolt fejedelmi gyár volt. II. József korában nem ment könnyen a privilégium megszerzése, mert — amint említettük — a császár nem volt híve az ipari kiváltságoknak. így Kuny 1787. évi kísérlete eredménytelen is maradt. II. József halála után, 1791-ben Kuny újból megpróbálta a gyári privilégium megszerzését. Mind a három gyártmányára (fajansz, angol kemény cserép és márványozott fajansz) tíz esztendőre szóló, tízmérföldes körzetben (közelebbről véve Székesfehérvár, Esztergom, Vác városok területére) érvényes kizárólagos gyártási privüégiumot kért.

138 A városi tanács — a vizsgálóbizottság jelentése alapján — pártolta Kuny kérelmét. Kuny 1792-ben a privilégiumot meg is kapta, azonban nem a kért mértékben. Az uralkodó 6 évi időtartamra és Pest-Buda területére vonatkozóan csak Kuny saját találmányára, az ún. márványozott fajanszra engedélyezte a kizárólagos gyártás jogát.

139 Ez a privilégium így meglehetősen csekély értékű volt, mert épp a jelentősebb gyártmányokra nem vonatkozott. így a privilégium Kuny manufaktúrájának fejlődésében nem játszott lényeges szerepet.

140 A privilégium megtagadása nyilván a bécsi kormánynak a magyar ipari fejlődéssel szemben elfoglalt, már ismert álláspontjával kapcsolatos. Közrejátszott ebben egy helyi mozzanat is, amelynek ismertetésére az alábbiakban térünk ki. Kuny privilégiumkérelmével kapcsolatban derítenek fényt az egykorú források egy másik, a Kuny-féle üzemnél kisebb vállalkozásra, a 311