Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

bíró vállalkozása úgyszólván az egyedüli kivétel. A pesti kereskedelmi tőke, a kézműves ipar e manufaktúrák keletkezésénél semmilyen szerepet sem játszott. A II. József alatt létesült selyemmanufaktúrákat részben mégis céhes eredetűeknek kell vennünk, csakhogy az alapítók nem pesti, hanem bécsi, illetve osztrák céhmesterek voltak. A II. József idején tapasztalható kedvezőbb viszonyok a selyemiparon kívül, bár jóval kisebb mértékben, egyéb iparágakban is indíttatást adtak manufaktúrák alapítására. Ezek már inkább a pesti gazdasági talajból szívták életerejüket, igaz, hogy az eredmény is ennek megfelelő volt. A vállalkozási kedv a szövő- és a bőripar terén volt a legélénkebb. Említésre méltó eredményeket azonban csak a szövőipar tudott felmutatni. Olyan kedvező konstelláció, mint amilyet a selyemiparnál tapasztalhattunk, e vállalkozásokat nem segítette. A két szövőmanufaktúra közül a Bakái Atanáz—Zsuppán Jánosféle gyapjúrázsát készítő manufaktúra volt a jelentősebb. (A gyapjúrázsa gyapjúból készült durvább szövet, főleg szoknyák készítésére használták.) Ez a manufaktúra 1785-ben alakult meg, ebben az évben kötött szerződést Bakái Atanáz pesti görög kereskedő Zsuppán Jánossal, szintén balkáni származású kereskedővel, aki a rázsakészítésben szakember volt. A szerződés értelmében Zsuppán János kötelezte magát arra, hogy Bakái pénzén egy gyapjúrázsát készítő fabrikát rendez be. A fabrika működéséhez a továbbiakban Bakái adja a pénzt, Zsuppán pedig a szakértelmet és a munkát. A hasznon fele-fele arányban megosztoznak.

100 A Bakái—Zsuppán-féle manufaktúra megalapításában tehát a pesti kereskedelmi tőke, mégpedig egy görög kereskedőnek a vagyona játszott szerepet. Ez az egyetlen eset, amikor a pesti görög kereskedők közül valaki manufaktúra létesítésére szánta magát. A szakember Zsuppán János neve szintén gyakran szerepel az egykorú iratokban. Zilált anyagi viszonyok között élő ember volt, akit adósai rendszerint cserbenhagytak. Vállalkozásaiban nem sok szerencse kísérete.

101 Testvérével, Zsuppán Demeterrel együtt először Miskolcon kereskedtek, majd a boroszlói hercegség területén fekvő Weisswasser, illetve Freywald nevű városokban létesítettek gyapjúrázsát készítő manufaktúrát.

102 Innen — Bakái állítása szerint — meg kellett szökniök, mert 80 000 Ft kárt csináltak és a gyár tönkrement.

103 A manufaktúra az 1785. évi összeírásban Zsuppán és társa fabrikája néven szerepel. A tulajdonosok a gyapjút pesti görög kereskedőktől, a festéket és a vegyianyagot külföldről (pontosabban nincs megjelölve) szerezték be. Évi termelésük 21 000 rőf áru volt 14 700 Ft értékben. Pest-Budán kívül Debrecen, Vác és Kecskemét városokba szállítottak. Üzemükben ekkor 6 külföldi segéd és 88 hazai napszámos (jórészt fonónő) dolgozott. A gyártás fellendítése érdekében 7 000 Ft-nyi állami kölcsönt kértek.

104 Az 1787. évi összeírásban a manufaktúráról részletesebb adatok találhatók. A manufaktúra termelési értéke ugyanannyi, mint 1785-ben. A gyapjút a Havasalföldről, a Bánságból és egyéb magyar területekről szerezték be. A munkások létszáma hatalmasan megnőtt, 1 külföldi 20 Tanulmányok Budapest múltjából 305