Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

apjánál dolgozott, 1781-ben azonban önállósította magát, s átjött Pestre. Apjához hasonlóan kincstári nyersanyaghitel formájában ő is állami, támogatásban részesült, üzeme azonban kisebb volt, mint az óbudai. Raktáron levő készáruja és kinnlevőségei 1784-ben csupán 961 Ft-ot értek.

71 Az 1785. évi gyárkimutatás szerint ifjú Beywinkler József selyemkelmét gyártó fabrikája Összesen 7200 rőf árut készített 10 800 Ft értékben. A nyersanyagként (félkészáruként) szolgáló tráma és orsói selymet (a selyemszövetekhez használt két olasz-nevű selyemcérnaféleség) a pesti sóhivataltól (mint kincstári selyemraktárból) szerezte be, mégpedig 600 fontot 5900 Ft értékben. Áruit Pest-Budán adta el. Gyárában 5 külföldi segéd és 15 belföldi napszámos dolgozott.

72 Az 1787. évi kimutatás ifjú Beywinkler Józsefnél nem árul el különösebb fejlődést. A fabrika ekkor tafotát, párizsi árut és egyéb selyemszöveteket készített. A nyersanyagot nem Pesten, hanem Eszékről (az ottani filatóriumból) szerezte be 5900 Ft értékben. Áruit továbbra is helyben adta el. Munkásainak száma: 5 segéd, 1 betanított leány, 12 selyemgombolyító, 1 csévéző, 2 tanulóleány, mind belföldiek.

73 Ifjú Beywinkler József ekkor 5 szövőszékkel dolgozott, tehát manufaktúrája tényleg nem volt nagyméretű. Vagyonát áruban és felszerelésben mindössze 4127 Ft-ra becsülték.

74 Az 1788. évi kimutatás szerint ebben a manufaktúrában is csökkent a termelés, az anyaghiány miatt négy hónapig, szünetelt a munka. A nyersanyag körül tehát itt is bajok voltak, erre mutat a tulajdonos kívánsága is, amelyben a hazai nyersanyag szabad felvásárlásának lehetővé tételét kérte. A hazai nyersanyaghiány miatt ugyanis Olaszországból volt kénytelen selymet behozatni.

75 Ifjú Beywinkler József a Valero-testvérekkel együtt mégis átvészelte az 1787 utáni nehéz esztendőket, sőt üzeme a nehézségek ellenére megnövekedett, 1793-ban már 24 szövőszéke volt.

76 Az üzem bővítése folyamán azonban súlyos adósságokba bonyolódott. Lehner Tóbiás manufaktúrájának alapítási idejét biztosan megállapítani nem lehetett, de mivel 1782-ben mint üzemtulajdonos tanoncszerződést kötött, manufaktúrájának alapítási éve valószínűleg 1782.

77 Lenner vállalkozása ama ritka esetek közé tartozik, amikor egy manufaktúra megalapításánál pesti polgári vagyon játszott szerepet. Lehner helybeli előkelő polgárcsaládból származott, 1757-ben százas polgár, 1762-ben a külső tanács tagja, 1767-ben városi tanácsnok lett, 1783-ban pedig bíróvá választották. József-ellenes magatartása miatt 1785-ben tisztségekre tovább nem jelölték, ettől fogva a közügyektől visszavonult.

78 Lehner a közügyek vitele mellett élénk gazdasági tevékenységet is folytatott, 1771 körül pl. Szentendre határában megvásárolt egy folyami malmot, s ezt papírmalommá alakította át. 1774-ben egy másik malmot vett, s a malmokat bérbe adta.

79 Egyéb vállalkozásairól is tudomásunk van. Stahly György sebésztől pl. 1775-ben kőbányát vásárolt, s ebből építette fel több pesti házát, főképp pedig selyemmanufaktúráját.

80 Vagyonát mint színházi vállalkozó is gyarapította, többször bérbe vette a pesti rondellaszínházat.

81 Lehner tehát a városi polgár élelmes, vállalkozó típusa, bár 302