Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

elsősorban a Délvidéken, az iparnövények, a festőnövények, a selyemtermelés meghonosítására tett nagy erőfeszítést. A Délvidéken, de az ország egyéb részeiben termelt selymet is 1770 után már Budán gyűjtötték össze, s ettől az időtől kezdve Pest-Buda és Óbuda a magyarországi selyem gyűjtőközpontja lett. Hasonlóan selyemgyűjtő központtá vált a közelben fekvő ráckevei uradalom is.

41 A nyersselyem összegyűjtése Pest-Budán, illetve a városok környékén, elkerülhetetlenül magával hozta azt, hogy a selyemgyárosok —- felhasználva a kedvező lehetőségeket — a nyersanyagforrás közelében telepedjenek meg, s alapítsanak különféle selyemszöveteket készítő manufaktúrákat.

42 A bécsi gazdasági politika, amint említettük, egyes, az osztrák ipari fejlődést nem veszélyeztető, vagy az osztrák ipar számára félkészgyártmányokat készítő iparágakat aránylag kedvezőbb bánásmódban részesítette Magyarországon, sőt néha hajlandó volt az ipartámogatást ilyen iparágaknál Magyarországra is kiterjeszteni. E politika szintén főleg a selyemiparral kapcsolatban érlelte meg a lehetőségeket. A nyersselyem összegyűjtése Pesten, Budán és Óbudán gömbölyítő, selyemfonó üzemek felállítását tette szükségessé, hasonlóan a Délvidékhez, ahol a selyemtermelés meghonosítását fonodák és gyárak megalapítása követte (Versec, Pancsova, Bellovár, Vukovár).

43 A manufaktúra-ipar fejlődése szempontjából figyelembe kell venni a bécsi gazdasági politikának II. József alatt bekövetkezett néhány tagadhatatlanul kedvezőnek mondható megnyilvánulását is. II. József gazdasági törekvéseinek jellemzése történetírásunk meglehetősen bonyolult problémái közé tartozik. Általánosan hangoztatott tény, hogy II. József gazdasági politikája töretlen folytatása Mária Terézia gyarmatosító törekvéseinek,

44 s hogy II. József rendszerében épp gazdasági szempontból találunk legkevesebb újat az előző korhoz képest. Gazdasági politikája bizonyos vonatkozásban még Mária Terézia politikájánál is kedvezőtlenebb Magyarországra nézve, hazánk gyarmati sorba való taszítása nála érte el csúcspontját.

45 Tény az, hogy a magyar kereskedelem II. József alatt az addiginál is súlyosabb nyomás alá került. Magyarország nyersterményeit teljesen az osztrák ipar foglalta le magának. A vámpolitika a magyar terményeket és egyéb árukat Ausztriában külföldiek gyanánt kezelte, míg az osztrák áruk Magyarországon a belföldi áruk kedvezményeit élvezték. II. József 1788-ban még súlyosabb vámrendszert vezetett be. Emiatt a hazai kereskedelem teljesen osztrák kézbe került, a magyar nyersterményeket olcsó áron az osztrákok vették meg, az osztrák áru verseny nélkül jöhetett Magyarországba.

46 II. Józsefben ugyan megvolt az a szándék, hogy a magyar gazdasági életet ugyanolyan bánásmódban részesítse, mint az örökös tartományokét. Ennek azonban súlyos feltételei voltak, mégpedig a nemesi adómentesség megszüntetése, rendszerével szemben a nemesi ellenállás felszámolása. Ezt a célját azonban II. József nem érte el, így Magyarország — II. József kifejezése szerint is — gyarmat maradt továbbra is.

47 II. József kereskedelmi és vámpolitikája valóban igen súlyos volt Magyarországra nézve, s ez természetesen az ipari fejlődést is döntően 297