Tanulmányok Budapest Múltjából 14. (1961)

Nagy István: A manufaktúra-ipar kialakulása Pest-Budán = Razvitie manufakturnoj promyšlennosti v gorodah Pest i Buda 285-342

befolyásolta. Ettől eltekintve vannak II. József gazdasági politikájának olyan megnyilvánulásai is, amelyek a magyar iparfejlődés számára — Mária Terézia korához képest — aránylag több könnyítést tartalmaznak. A császár gazdasági elképzeléseiben uralkodása elején az ipart támogató merkantilista elvek helyett fiziokrata elveket vallott inkább,

48 sőt a szabad verseny elvei is tért hódítottak nála.

49 Ezek az elvek nyilatkoztak meg pl. a parasztság támogatásában, az osztrák gyáripar állami támogatásának csökkentésében, a monopóliumok, privilégiumok korlátozásában.

50 Ez előnyös volt a magyar iparra nézve, hajtásait nem nyesegették állandóan az osztrák ipar édekében, több levegőhöz juthatott. Ezek az elvek az annyira óhajtott könnyebb érvényesülést tették lehetővé az ipar számára. II. Józsefnek mint a felvilágosodott abszolutizmus hívének reformtörekvései egyéb intézkedéseiben is észrevehetőek. A céhekbe való felvételt pl. az iparosítás érdekében 1784-ben megkönnyítette, s nem elégedvén meg az eredménnyel, 1785-ben a céheket eltörölte.

51 Ez az intézkedés a gyakorlatban ugyan nem valósult meg, de jól kifejezi a császár meggyőződését a céhrendszer elavult voltáról. A zsidók betelepedését a városokba, kereskedésüket, a városi haszonvételek bérlését számukra megengedte.

52 Mindez jótékonyan hatott az ipar és a kereskedelem fejlődésére. Azoknak az iparágaknak a támogatására, amelyek a katonaság ellátását vagy az osztrák posztóüzemek fonalszükségletének kielégítését tették lehetővé, II. József is felhívta a városok figyelmét.

53 Ő azonban tovább ment az egyszerű buzdításnál. A gyapjúszövés elterjesztése érdekében pl. elrendelte, hogy a munkakiadók (Verlegerek) és azok megbízottai, a mesterek, az üzemek szerződés alapján gondoskodhassanak a gyapjú beszerzéséről, megfonásáról, és az ilyen szerződéseket hivatalos személyek jelenlétében kössék meg.

54 József nem viselkedett oly ellenségesen a magyar iparral szemben, mint Mária Terézia. A magyar ipari létesítmények támogatására általában ő sem volt hajlandó, egyes iparágaknál, mint pl. a selyemiparnál, azonban kivételeket tett. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bécsi udvar gazdasági politikája II. József korában az előző korhoz képest lényegében új utakra tért volna. Ennek a politikának az alapelve továbbra is az volt, hogy az osztrák örökös tartományok iparát támogassa a magyar ipar rovására. Vitathatatlan tény azonban az, hogy a magyar ipar ebben a továbbra is alárendelt és gyarmati jellegű, helyzetében József bizonyos könnyítései és kivételezései révén valamivel kedvezőbb helyzetbe került, mint amilyenben az előző évtizedekben volt.

55 Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari fejlődés Magyarországon 1780 után a viszonylagos fellendülés korszakába lépett. A továbbiakban a II. József idején adott viszonyok között megvizsgáljuk az egyes városokban, tehát Pesten, Budán és Óbudán a manufaktúrák kialakulását, konkrét példákon figyelve meg azokat a tényezőket, amelyek ezeknek az ipari létesítményeknek a fejlődésére kihatássavoltak, s amelyekről általában már eddig beszéltünk. Fejtegetéseinkben főleg azokra a „gyárkimutatások"-ra támaszkodunk, amelyeket II. József .298